Szerző: Perger András
Az elmúlt napokban tapasztalt és várhatóan még napokig tartó kemény tél miatt megnövekedett az ország földgázfogyasztása, hétfőn 75 millió m3 fogyott. Mivel az oroszok a nagy hidegek idején megszokott módon most is menetrendszerűen elkezdtek babrálni a csappal, felmerül a kérdés, hogy kell-e félnünk attól, hogy nem lesz elég gázunk?
Az FGSZ által megadott számok alapján a 75 millió m3 csaknem fele a nyáron feltöltött hazai kereskedelmi tárolókból jött (37,2 millió m3), mintegy 30 millió m3 importból (16,2 az oroszoktól, 13,6 Ausztria felől, de szintén az oroszoktól), és 8 millió m3 származott hazai kitermelésből.
forrás: fgsz.hu
A magyar földgázrendszer elvi maximális napi kapacitása mintegy 183 millió m3/nap, az alábbiak szerint (forrás: Magyar Energia Hivatal; 2010. októberi adatok, azóta voltak fejlesztések, ez magyarázza az eltéréseket):
| millió m3 | |
| Hazai termelés | 10,5 |
| Import Ausztria felől (HAG) | 13,1 |
| Import Ukrajna felől (Testvériség) | 56,3 |
| Import Románia felől | 4,8 |
| Import Horvátország felől | 19,1 |
| Kereskedelmi gáztárolók | 59,1 |
| Biztonsági gáztároló | 20 |
| Összesen | 182,9 |
Azaz, az Ukrajna felől elvileg fogadhatónak csak kb. a harmada érkezett tegnap, Ausztria felől kb. a maximális mennyiség. A kereskedelmi tárolókból való kivétel és a kitermelés ütemét még lehet fokozni. A Románia és Horvátország felé kiépített interkonnektorok az ellátásbiztonságot javítják elsősorban, azaz vészhelyzetben lehet rájuk szükség (Szlovákia felé még nincs kiépítve a csatlakozás).
Magyarországon a fogyasztási csúcs 90 millió m3 volt. Ekkora fogyasztást 2005 és 2006 telein is mértek. Azóta ugyan csökkent a felhasználás, de nyilván ezt érdemes alapul venni. A kérdés, hogy amennyiben igen nagy, és tartós hideg esetén következne be teljes importkiesés Oroszország felől, akkor ilyen igények esetén is elláthatóak lennének-e a fogyasztók, és ha igen, mennyi ideig?
Vegyük ehhez alapul, hogy csak hazai forrásokra számíthatunk, semmilyen további külső forrás nem áll rendelkezésre, azaz hiába az interkonnektorok, sem Románia, sem Horvátország felől nem számíthatunk gázra. Így hazai termelésből, a kereskedelmi tárolókból, illetve a biztonsági tárolóból kellene kiszolgálni az igényeket. Az első kettőnél a maximális ütem összesen kb. 70 millió m3. Ha ehhez hozzáadjuk a stratégiai tárolóból elvileg biztosítható 20 millió m3-t, akkor megvan az elvileg szükséges 90 millió m3.
Kérdéses, hogy hány napig. A kitermelésnél engedjük meg, hogy a maximális kapacitást folyamatosan lehet tartani. A biztonsági tárolónál a vonatkozó törvény a 20 millió m3/nap kapacitás rendelkezésre állását 45 napig rendeli biztosítani. A kérdés, hogy a kereskedelmi tárolók mennyi ideig tartanak ki. Az E.On szóvivője szerint jelenleg 27 millió m3-nyi gázt adnak naponta, ezt 60 napig tudják teljesíten, de kétszer ennyire is van lehetőség (akkor azt nyilván rövidebb ideig). A biztonsági tároló kereskedelmi részéből származik további legalább 10 millió m3, ami szintén akár a duplájára is növelhető. Mindezeket javíthatják a már elkészült, illetve tervezett interkonnektorok.
Mivel 90 millió m3-re csak csúcsidőkben volt szükség, a mai igények ennél még extrém hideg esetén is alacsonyabbak, nem kell tehát arra számítani, hogy tartósan ilyen fogyasztást kellene kielégíteni. Összességében, bár nem lenne örömteli esemény, a fentiek alapján nem valószínű, hogy komoly gondokat okozzon az import kiesése, hacsak nem következik be valamilyen súlyos, nem várt műszaki probléma. Amennyiben mégis korlátozni kellene a felhasználást, a lakossági fogyasztókra csak a legvégső esetben kerülhet sor, ahogy arra a 2009-es válság idején sem volt szükség: akkor az erőműveknek kellett olajtüzelésre átállniuk, illetve egyes ipari létesítményeknél állt le a termelés. A jövőben, ha az igények a mai szinten maradnak, sőt tovább csökkennek, akkor nem a téli importkiesés, hanem a megfelelő (szintén importból történő) nyári betárolás elmaradása okozhat inkább problémát.