Szerző: Lohász Cili
Skócia Miskolca, Glasgow, hat sávos autópályát húzott fel a város közepén, Edinburgh-ban is ezt tervezték a hetvenes években. A város közepén lévő óriási zöld park felett vezették volna el. Nem tették. Ma, több száz ember grillezik, cseveg, focizik naponta a parkban, a város szívében.
Forrás: http://sg.wenkakes.com
Edinburgh a viharos szelek városa, így a levegő szennyezettségével nincsen súlyos problémájuk, néhány belvárosi utcát leszámítva. A város a kilencvenes évek végén mégis úgy döntött, hogy csökkenti a közlekedésből származó kibocsátások mértéket, és élhetőbb várost alakítanak ki.
Közel egy évtized alatt a kerékpárosok száma 1%-ról 7%-ra emelkedett, több a gyalogos, kevesebben autóznak, többen veszik igénybe a közösségi közlekedést. Mindezt kutatásokkal alátámasztatott koncepció mentén. A városban működik a Napier Egyetem Közlekedés Kutatási Intézete (TRI), mely a közlekedés tudományát túllépve, közlekedés gazdasággal, fenntartható közlekedéssel, mobilitás menedzsmenttel, taxikkal (sok városban a legnagyobb munkaadók közé tartoznak, mégis mindig kimaradnak a kutatásokból), közlekedés pszichológiával, közlekedésmodellezéssel és a közlekedés társadalmi aspektusaival foglalkozik.
Mit csináltak konkrétan a városban?
A kerékpáros közlekedés növelését többek között csillapított zónákkal segítik (csak 30-cal mehetnek az autók). Bár az ilyen utcákat sok autós nem kedveli, mégis a számok azt mutatják, hogy növekszik a kerékpárosok és a gyalogosok száma, kevesebb a közlekedési baleset és a lakások is többet érnek a csillapított zónákban. Egyik nagy hiányosság a városban, hogy a kerékpárút-hálózat nem összefüggő, és ez sokakat elriaszt a tekeréstől. Több helyen bevállalta a város, hogy a járdákon vezeti a kerékpársávot, viszont azt egyértelműen jelezve és kisebb akadályokat beépítve, hogy ne száguldozzanak a biciklisek.
Második próbálkozásra sikerült a városban car-sharing rendszert is kialakítani. Mára közel 3000 ember veszi igénybe a kikölcsönözhető kék színű autókat.
A város egy buszvonalon büszkélkedhet hibrid buszokkal, ami jelentős szennyezőanyag kibocsátástól óvja meg az itt lakókat. Egyébként Nagy-Britanniában, bár gyakran az önkormányzatok tulajdonában van a közlekedési vállalat, mégsem támogathatják őket pénzzel, önfenntartónak kell lenniük. Az Edinburgh-i közlekedési vállalat az egyik legsikeresebb az országban.
Persze Edinburghnak is megvan a maga négyes metrója. Több éve építenek egy villamos vonalat, mely a tervezettnél több pénzt emészt fel, és biztosan nem fognak elkészülni 2012-re. A lakosok nem nagyon szeretik a projektet, és pártok buktak bele az önkormányzati választásokon a nem teljesített ígéreteik miatt.
A legfontosabb azonban nem az infrastruktúra és a csili-vili busz, hanem az, hogy hányszor rúgnak beléd egy nap, mialatt közlekedsz. A budapesti kallereknek kijáró össztársadalmi megvetés itt a parkoló őröké. A buszvezetők viszont a legmosolygósabb, legsegítőkészebb személyzet, akikkel valaha találkoztam, és a város lakói egyértelműen büszkék rájuk. Nem csak mosolyogni tudnak, hanem bármit elmagyaráznak, honnan hova, mennyi idő alatt, mennyiért jutsz el – kezükben a kormánnyal és nem az okos telefonnal.
Az ENERGIAKLUB 2012. májustól képzéseket tart városi közlekedés témában, többek között a Napier Egyetem előadóival. Az ingyenes képzésekre itt jelentkezhet.