Szerző: Tóth Gyula

Amikor 1953 február elsején Hollandia partjaihoz érkezett az extrém időjárási körülmények által felkorbácsolt vihardagály, a gátrendszer nem tudott ellenállni a hatalmas, 4 és fél méter magasra duzzadt vízállásnak –  közel 90 gát szakadt át, számtalan emberéletet követelve, elpusztítva több százezer állatot, lerombolva több ezer otthont. A szomorú események után épült meg aztán a világ legnagyobb zsilipes gátja, a Maeslantkering, a maga gigantikus 240 méteres nyitható kapuival. Bár az árviz, mint jelenség, mint állandó fenyegetés elválaszthatatlan része a praktikusságáról híres holland léleknek, mégis: fel lehet-e vajon készülni a klímaváltozás részeként prognosztizált, gigantikus mennyiségű víztömeg érkezésére?

A Holland Cunami című darab (játék? performansz? geg?) azt a nem is annyira abszurd helyzetet bontja ki, hogy mi lenne, ha 17 millió holland érkezne menekültként kis hazánkba. A darab azonban nem egyszerűen egy ál-dokumentarista kísérlet, hanem remek alkalom arra, hogy a maga személyes, hiteles és újszerű módján szórakoztató tükröt tartson elénk, milyenek is vagyunk, hogyan is élünk mi, magyarok, itt, a viharoktól is sújtott hatalmas medencénkben.

A holland-magyar házaspár által írt és előadott Holland Cunami megtekinthető április 7-én, szombaton, a Trafóban.