10% vagy nem 10%?

10% vagy nem 10%?

Szerző: Perger András

Az energiaárak 10%-os csökkentése alaposan felborzolta a kedélyeket. Immár nem a korábban boncolgatott elvi aggályok okán, hanem amiatt, hogy a mérséklés eléri-e az ígért 10%-ot, vagy sem. Nos, eléri. Az alábbiakban árszerkezeti gyorstalpaló következik.

Az intézkedés bevezetésének mellékhatásaként ismét fény derült arra, hogy sokaknak igen kevés fogalma van arról, pontosan miért és mennyit fizetünk, amikor vezetékes energiahordozót vásárolunk. Ez persze nem csoda: az energiahordozók árazása igencsak komplikált. Nem csak magáért a termékért (a földgázért és a villamos energiáért) fizetünk, hanem az azt a lakásunkba eljuttató rendszerek igénybevételéért is. Ezek elszámolása eltérően történik a két energiahordozónál, és a képet további díjtételek is bonyolítják. (A továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak az érintett lakossági fogyasztói körön belül legáltalánosabbnak tekinthető, háztartásonként külön mérőórákkal rendelkező csoportot vesszük figyelembe.)

Villamos energia

A villamos energiánál a rendszer használatáért fizetendő díjat az elfogyasztott energiával arányosan számlázzák, de fizetünk alapdíjat is. Ezt éves fix összegben határozzák meg, de havi lebontásban fizetjük. Ezen felül, ugyancsak kWh-ként további 1,46 Ft-ot szednek be, különböző címeken. Ez utóbbit azért is külön kell választani, mert utána nem kell ÁFÁ-t fizetni (míg a többi díjtételért igen).

Nehezíti a tisztánlátást, hogy többféle tarifa van. Egyfelől, ha egy évben eléri a fogyasztás az 1320 kWh-t, az a feletti fogyasztásért már valamivel többet kell fizetni. Ráadásul, a fogyasztók egy része rendelkezik ún. „éjszakai” áramvételezési lehetőséggel is, amire megint csak külön tarifa vonatkozik. Mindezek tetejébe több szolgáltató is van Magyarországon, ezek mindegyike más összeget számláz kWh-ként.

Mindezek miatt nem volt elsőre egyértelmű, hogy 10% alatt maradt-e a csökkentés vagy sem. Az árakról döntő miniszteri rendelet (78/2012. (XII. 22.) NFM) ugyanis csak a villamos energiáért fizetendő árat határozta meg, ami csak 8,28-8,4%-kal alacsonyabb a tavalyi árnál (1320 kWh-ig, de a felette fizetendő összeg is legfeljebb csak 8,5%-kal mérséklődött). Ehhez azonban hozzájárult, hogy (az Energia Hivatal határozatában) a rendszer használatáért fizetendő különböző díjtételeket is megváltoztatták, így végül is mind a négy szolgáltatónál 10,1% körüli értékkel csökkent kWh-ként az ár; a végső ár ennek megfelelően 43,16-43,46 Ft között változik (1320 kWh éves fogyasztásig). Az ezen felül a számlán szereplő alapdíjat is csökkentették 10%-kal (ÁFA nélkül 1728 Ft-ra), így összességében a számla összege, az éves fogyasztás mennyiségétől függetlenül, mind a négy szolgáltatónál kb. 10,1%-kal lesz alacsonyabb az előző évi árakhoz képest.

Az alábbi két ábra talán segít a fentiek megértésében (az árak 1320 kWh évi fogyasztás alatti árra vonatkoznak, az ELMŰ területén; a havi példában 120 kWh fogyasztással számoltunk).

 

Földgáz

A földgáz esetében a rendszerhasználati díjakat nem külön számolják el, azokat már tartalmazza a felhasznált gázért fizetendő összeg (aminek nagyságrendileg a felét teszi ki a gáz ára, felét pedig a rendszer használatának díja). Persze ez sem ilyen egyszerű: a mérőóra által m3-ben mért fogyasztás csak az alapját képezi az elszámolásnak, mivel valójában a gáz (MJ-ban, azaz megajoule-ban mért) energiatartalmáért fizetünk, erre jön még az alapdíj, illetve január elsejéig a stratégiai földgázkészletért fizetendő összeg (az ún. biztonsági készletezés díja). A földgáznál is van fogyasztásfüggő kategória: az évi 1200 m3 feletti fogyasztásért kell magasabb összeget fizetni.

A már említett miniszteri rendeletben az éves alapdíjat 10,04%-kal csökkentették (ÁFA nélkül 11076 Ft), a gáz árát pedig a négy szolgáltatónál eltérő mértékben, 8,2% körül mérsékelték (m3-enként 128,7-133,9 Ft; az 1200 m3 feletti fogyasztásért fizetendő összeg 8,4% körül csökkent). Hogy jött ki a 10%-os csökkentés? Úgy, hogy a biztonsági készletezés díját, m3-enként 2,60 Ft-ot, január 1-jétől a lakossági fogyasztóknak nem kell megfizetniük. Ezzel az intézkedéssel a gáz ára összességében 10%-kal lett alacsonyabb a korábbi értéknél, mind a négy szolgáltatónál.

Ismét két szemléltető ábra következik (a könnyebb érthetőség kedvéért m3-re vonatkoztatott árakat mutatunk be; az árak 1200 m3 évi fogyasztás alatti árra vonatkoznak, a FŐGÁZ területén; a havi példában 120 m3-es fogyasztással számoltunk).

 

Távhő

A távhőárak összetettsége, a sok szolgáltató eltérő árképzése okán, a fentieknél is bonyolultabb feladat elé állíthatta a döntéshozókat. A rendeletben egységesen alkalmazandó megoldást választottak: minden szolgáltató esetében, a 2012. november 1-jén alkalmazott árnál 10%-kal alacsonyabb összeget kell fizetni.

Az intézkedés hatásait egyelőre csak megbecsülni lehet, ezzel itt most nem foglalkozunk, ahogy azzal sem, hogy milyen változások értintették az egyéb (ipari, vállalkozói) fogyasztói szegmenseket. Felhívnám a figyelmet azonban arra, hogy a számla csak abban az esetben lesz 10%-kal alacsonyabb a tavalyinál, amennyiben a tavalyival azonos mennyiségű energiát fogyasztunk.

Facebook Comments