Szerző: Fülöp Orsolya
Figyelemre méltó tény, hogy a magyar média gyakorlatilag nem tudósított a varsói klímacsúcsról (legalábbis ami az online médiát illeti). A nagyok közül egyedül a Magyar Nemzet online-on találtam rövid összefoglalót a tárgyalások eredményéről, a többi néma csend (Index, 444, Népszabadság online, hvg.hu, atv.hu).
Tény, hogy a klímacsúcs az utóbbi években leginkább csak csalódást keltett, de azért a totális közönynél mégiscsak többre érdemes a 190 országot megmozgató esemény. A külföldi média naponta foglalkozott a varsói eseményekkel, nem egy közülük külön szekciót szentelt a tárgyalásoknak.
Egy gyors összefoglaló azoknak, akik sem a nemzetközi médiát, sem az mno-t nem olvassák, de kíváncsiak a történtekre.
A kéthetes, komoly vitáktól sem mentes találkozó szerényebb eredményekkel, néhány last minute megoldással zárult. A viták lényege dióhéjban az, hogy a fejlődő országok óvatosak az emisszió-csökkentési vállalásokkal, viszont több pénzt szeretnének adaptációs és kárelhárítási célokra.
Fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátás (Mtonna)
Ez utóbbi tekintetében született némi előrelépés Varsóban: Németország, Svájc, Finnország, Franciaország, Belgium, Norvégia és Ausztria összesen 100 millió dollárt ajánlott fel az Adaptációs Alapba, amelyből pl. kubai, seychelles-szigeteki, üzbegisztáni alkalmazkodási projektek valósulnak majd meg. Továbbra sincs előrehaladás azonban a Green Climate Fund ügyében, amelyben el kéne érni az évi 100 milliárd dolláros befizetést 2020-ig – hogy pontosan hogyan és milyen ütemezésben, arról mindeddig nem sikerült megállapodni.
A kibocsátás-csökkentési vállalások terén az országok abban állapodtak meg az utolsó utáni, meghosszabbított napon, hogy a következő évben mindenki kidolgozza, hogy országa mekkora csökkentést tud vállalni a 2020 utáni időszakban. „Ideje mindnyájunknak hazamenni, és megcsinálni a házi feladatot: időben elő kell készítenünk a vállalásokat, hogy lássuk, elegendő lesz-e a közös erőfeszítés. Az EU készülni fog” – mondta Connie Heedegard, az EU klímaügyi biztosa.
Egy főre jutó fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátás (tonna/fő)
A varsói tárgyalások célja elsősorban az volt, hogy az országok előrelépést érjenek el a 2020 utáni nemzetközi vállalások terén. Az új rendszer 2015-ben, a párizsi csúcson lépne életbe. Jelenleg sajnálatos módon interregnum van, ugyanis a kiotói jegyzőkönyv hatálya 2012-ben lejárt, és a világ politikusainak nem sikerült megegyezniük a 2012 utáni emissziócsökkentési-rendszerben. Azaz tavaly óta nem működik közös rendszer, csak az Európai Unióban.