Szerző: Fülöp Orsolya
Korrupt kormányok előnyben részesítik a centralizált, tőkeintenzív gigaberuházásokat, hiszen nagy korrupciós nyereségre lehet így szert tenni – különösen, ha a beruházó maga az állam. Az atomerőmű-építés ennek iskolapéldája. Ezzel szemben a megújulós projektek – mint amilyenek a most termékdíjjal sújtott napelemek is – jellemzően kisebb léptékű, decentralizáltabb, vagyis demokratikusabb, átláthatóbb, piaci körülmények között megvalósuló beruházások. Ez az egyik, de nem az egyetlen oka annak, hogy szeretjük a megújulókat.
A legfontosabb, amiért az Európai Unió is ösztönzi a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználását, az az, hogy használatuk alacsony üvegházhatású gáz kibocsátással jár, ÉS nem rejt irreálisan magas, kezelhetetlen biztonsági és környezeti kockázatokat.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének többszáz kutatás eredményét összesítő ábráján jól látszik, hogy 1 kWh áram előállítása jóval kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák esetében, a gyártástól a hulladékok ártalmatlanításáig terjedő teljes életciklust figyelembe véve. A diagramon azért szerepelnek –tól –ig értékek (vagyis oszlopok a pontok helyett), mert a különböző kutatások némileg eltérő eredményekre jutottak. Ez különösen a biomassza alapú áramtermelésre igaz, a lehetséges energiaforrások (fa, energianád, biogáz, stb.) és felhasználási technológiák sokfélesége miatt.
forrás: Renewable Energy Sources and Climate Change Mitigation – Special report of the IPCC
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a megújuló energiaforrások használata nem teremt hosszú távú függőséget, míg például a földgáz vagy a nukleáris üzemanyag használata igen, vagyis megújulókkal az importfüggőséget is csökkenteni lehet. Nem véletlen, hogy az EU ellátásbiztonsági stratégiája is kiemelt figyelmet szentel a megújulóknak.
Mindezek ellenére Magyarországon igen alacsony arányban vannak jelen a megújulók az áramtermelésben: az Eurostat adatai szerint 2012-ben hazánkban a teljes áramfogyasztás mindössze 6%-át tette ki a megújulókból (szél, víz, nap, stb. összesen) termelt áram. Csak Luxemburg és Ciprus rendelkezik ennél is alacsonyabb aránnyal, a többi narancsos színű országban 10 – 16%-os volt a megújulókból termelt áram aránya.
forrás: Eurostat
A MAVIR 2013. évi adatai szerint az összes termelt áram mindössze 0,02%-át állítják elő napenergiával Magyarországon. Az összes beépített kapacitás mindössze 0,1%-át teszik ki a naperőművek (napelemek), ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban: még Bulgáriától, Szlovákiától és Szlovéniától is jócskán elmaradunk.
forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi statisztikai adatai (MAVIR), saját szerkesztés
A napelemes beruházások termékdíjjal, adóval való drágítása – amellett hogy szakmailag sem indokolt – azt üzeni a megújuló iparnak, hogy nem kívánatosak ebben az országban.