Magyarországon a háztartások energiafogyasztása a teljes végső energiafelhasználás nagyjából egyharmadát teszi ki. Első hallásra is igen magas arány, mely elsősorban a lakóépületek elöregedésére, rossz állapotára vezethető vissza. Komolyan neki kell veselkednünk, ha a sok öreg, rosszul szigetelt lakást be akarjuk fűteni. Magunktól nem is menne, így aztán veszünk jó sok orosz gázt, az a tuti…
2002 óta a teljes földgázfogyasztás 40%-kal csökkent Magyarországon, azonban még így is a legfontosabb energiaforrás a lakossági szektorban. A háztartások energiafogyasztásának több mint felét fedezzük ma is földgázból, mely döntően Oroszországból érkezik.
A háztartások által használt energiahordozók közül a második helyen a villamos energia (20%), a harmadikon a megújulók állnak (14%). Sajnos a megújulók legnagyobb része nálunk még mindig a tűzifa, aminek a megújulásáért azért nekünk is tenni kell egyet s mást.
Magyarországhoz hasonló markáns gázrészesedés csak Szlovákiában van, ahol azonban hazánkkal ellentétben a távhő nagyobb szerephez jut (22%). A többi vizsgált ország elsősorban saját nyersanyagaival biztosítja a lakások fényét és melegét.
Magyarország szempontjából a gázra felépített ellátás komoly kiszolgáltatottságot, energiafüggőséget jelent. Ennek csökkentésére – egyéb nyersanyagok hiányában – elsősorban a hazai megújuló részarány növelésével lenne lehetőségünk, hiszen fényévekre vagyunk az adottságaink kihasználásától. A rendelkezésre álló jelentős megújuló potenciál ellenére még mindig elenyésző a ráépülő kapacitás Magyarországon.
Ha kicsit kitekintünk a környező országok felé, láthatjuk, hogy a lengyel lakosság energiaellátását még mindig elsősorban szénre alapozzák, miközben Ausztriában már a megújuló forrásokból előállított energia vezet a lakossági szektorban (annak ellenére is, hogy a villamos energia a statisztikában egy külön tétel, aminek 70%-át szintén megújuló forrásból – vízből, szélből, napból – termelik az osztrákok).
Nyugat-Európában nagyobb szerephez jut a villamos energia a lakosság energiaellátásában, mint a kelet-közép-európai régióban. Jellemzően magasabb nyugaton a megújulók részesedése is. Finnországban a lakosság ellátása döntően villamos energiával és távhővel történik, tehát erőművi átalakítás után jut el a fogyasztókhoz az energia. Ezzel szemben a V4 országokban az energiahordozó (szén, földgáz) közvetlen háztartási elégetése dominál.
Szembetűnő, hogy egy finn háztartás energiaszükséglete kétszerese egy magyarénak. Ez nagyrészt a jelentős fűtési igénnyel, illetve a magasabb életszínvonallal járó nagyobb fogyasztással magyarázható. Ezzel szemben a lakóépületek állapota sokkal jobb Finnországban és Ausztriában is, ebben a tekintetben Magyarországé az egyik leggyengébb mutató.
Magyarországon a viszonylag alacsony egy főre eső energiafogyasztás ellenére is jelentős potenciál rejlik a szektorban a csökkentésre. A jelenlegi helyzet elég labilis, a súlyos energiafüggőség vagy a földgáz túlzott szerepe nem tűnik nyerő taktikának.
Hogy mi a teendő? Energiatakarékossági, energiahatékonysági lépések, megújuló energiák…számos lehetőség kínálkozik, hogy ne kelljen a jövőben is azzal felelnünk a lakossági energetikai kihívásokra: gáz van!
„Infografika Kedd” című blogsorozatunkban hétről-hétre közérthetően mutatunk be egy-egy energetikai témát infografikák segítségével. A sorozat minden kedden új bejegyzéssel gazdagodik a következő hónapokban.
Facebook Comments