Szerző: Fülöp Orsolya
Az Energiewende nem kizárólag arról szól, hogy Németország az összes atomerőművét lekapcsolja 2022-ig. Persze ez a központi cél, de ahhoz, hogy ez hatékonyan és biztonságosan megvalósítható legyen, szükség van még néhány dologra.
Egyrészt arra, hogy abszolút értékben csökkenjen az ország áramszükséglete. A németek ezért azt a célt tűzték ki, hogy az évszázad közepére 25%-kal mérséklik az áramfogyasztást a 2008-as szinthez képest. A tervek szerint a felhasznált áram 80%-át pedig megújuló energiaforrásokkal termelik majd meg.
Emellett nagy mértékben, 80%-kal szeretnék csökkenteni az épületek primerenergia-fogyasztását is. Az ország teljes végfelhasználása így a tervek szerint 40%-kal mérséklődni fog 2050-ig, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 80%-kal lesz kevesebb, mint 1990-ben.
A célkitűzéseket az alábbi infografika foglalja össze: lilával a célok (%-ban), zölddel a megújulók tervezett aránya (%).
A lenti ábra szektoronként és energiaforrásonként is megmutatja a végfogyasztás csökkenésére és a megújulók növelésére vonatkozó célokat.
Érdemes megfigyelni, hogy Németországban nagyjából ugyanannyi energiát fogyasztanak a háztartások, az ipar illetve a közlekedés – Magyarországon ez nem így van, nálunk az ipar jóval alacsonyabb aránnyal szerepel az energiafogyasztásban.
Nem újkeletű hóbort
Tévhit, hogy a németek Fukusima után döntöttek az atomerőművek lekapcsolásáról. Több évtizedes előkészítés, gondolkodás és társadalmi nyomás előzte meg azt, hogy megnyomják a stop-gombot.
Németországban a hetvenes évek közepén erősödött meg a nukleárisenergia-ellenes társadalmi mozgalom. Elsősorban abból táplálkozott, hogy a hidegháború éveiben az emberek attól féltek, hogy ha atomháborúra kerül a sor, akkor azt biztosan Németországban fogják vívni. A mozgalom olyan erőssé vált, hogy rendszeresen tízezrek mentek az utcára tüntetni, és komplett atomerőmű-építéseket akadályoztak meg. Ennek (is) köszönhetően Németországban a csernobili katasztrófa után nem épült új atomerőmű. A baleset után készült felmérések szerint a német lakosság nagyjából kétharmada ellenezte a nukleáris energia használatát.
Másfél évtized alatt az antinukleáris mozgalom, és a belőle kinövő zöld párt elérte, hogy a parlament törvényt fogadjon el a megújulók támogatására. 1990-et írtunk ekkor. Összehasonlításképp: Magyarországon 2006-ban vezettek be először hasonló jogszabályt (kötelező átvételi rendszer). 2000-ben a zöld-szociáldemokrata koalíció kezdeményezésére a parlament elfogadta az atomerőművek leállításáról szóló törvényt – vagyis jóval a 2011-es fukusimai katasztrófa előtt.
Az azonban tény, hogy 2010-ben Angela Merkel bejelentette, hogy meghosszabbítják az atomerőművek élettartamát. Ugyanakkor – állítólag – ez nem visszakozás volt, csak a leállás időpontja tolódott volna. Fukusima után viszont mégiscsak a gyors kiszállás mellett döntött a parlament, méghozzá nagy egyetértésben: a képviselők 85%-a megszavazta a javaslatot.
Forrás: Understanding the Energiewende, Agora Energiewende 2015
Mennyi? Harminc!
„Fizikailag lehetetlen 5%-nál több megújulót integrálni a rendszerbe” – állítoták húsz éve Németországban. Ehhez képest tavaly már az áramtermelés 30%-át adták a megújulók. A zöld áram több mint 40%-át a szélerőművek termelték, 27%-át a biomassza-erőművek, 20%-át pedig a napelemek/naperőművek. A maradékot pedig a vízerőművek.
Ugyanakkor csúcsidőben sokszor a termelés fele is a megújulókból származott (sárga: nap, sötétebb kék: szél, világos kék: vízenergia, a lila görbe pedig az áramfogyasztást jelöli).
Forrás: Dennis Rendschmidt (Bundesverband der Deutschen Industrie) előadása, 2016. április 30., Berlin
Ahogy a lenti ábrán látható, a németek 2050-re a szélerőmű-kapacitásokat szeretnék leginkább növelni, emellett a geotermális és a napenergia használatára számítanak fokozottan. Érdekesség, hogy az évszázad közepére zöldáram-importtal is számol Németország.
Az Energiewende költségeiről és egyéb gazdasági hatásairól következő blogposztjainkban lesz szó.
A “30 Jahre nach Tschernobyl – der politische Prozess der Energiewende in Deutschland” tanulmányúton a Német Külügyminisztérium jóvoltából vehettem részt, ezúton is köszönöm a lehetőséget.