Szerző: Sáfián Fanni
Milyen erőművek működnek majd 2050-ben Magyarországon? Még mindig fogunk akkor használni szenet, olajat, földgázt? És mi lesz a helyzet a megújulókkal? Az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal közösen készítette el Magyarország energiarendszerének jövőbeli modelljeit 2050-re. Az alábbiakban megvizsgálunk két lehetőséget a mai nap példáján: milyen erőművek mennyit fognak termelni 36 év múlva szeptember 6-án éjféltől éjfélig? Az első grafikon a Nemzeti Energiastratégia által tervezett jövőképet mutatja, a másik egy alternatívát. Hoppá, ezek eléggé különböznek — nézzük meg őket részletesen!
Az következő ábra azt mutatja, hogyan termelnénk meg az áramot a mai napon 36 év múlva, ha minden a Nemzeti Energiastratégia szerint zajlana a jövőben. Tehát ha megépül Paks II, alig használjuk a megújulókat, és maradnak az öreg, korszerűtlen, energiapazarló lakások.
A grafikonon 2050. szeptember 6-a villamosenergia-termelését látjuk óránként, energiaforrások szerint. Az erőművek minden órában pontosan annyi áramot termelnek, amennyit a fogyasztók (lakosság, ipar, szolgáltató szektor stb.) felhasználnak. Ennek napi alakulását láthatjuk, ha végigfuttatjuk szemünket a grafikon tetején. Hajnali 2-5 óra között fogyasztjuk a legkevesebb áramot, ezt hívják völgyidőszaknak. Reggel 7-9 óra körül, illetve estefelé pedig a legtöbbet használjuk az elektronikus berendezéseinket, így általában ezekben az időszakokban vannak a napi fogyasztási csúcsok.
Az igények ellátásának döntő részét Paks II, valamint elsősorban gáz-, részben szén- és olajtüzelésű, csak áramot termelő erőművek (ábrán: hagyományos erőmű) adják. Egy részük szinte egész évben változatlan kapacitással termel, ezek az ún. alaperőművek (ma Paks és a Mátrai Erőmű ilyen).
A megújulók közül a geotermikus erőművek, némi szél- és napenergia-termelés fogja még kiegészíteni a hazai termelést. Ezen a napon 18%-át adják a hazai termelésnek, tehát a fosszilis és nukleáris termelés aránya pedig 82% lesz 2050 szept. 6-án. Mindezt azonban még kiegészíti némi import áram is (felső fekete sáv).
Ha a Nemzeti Energiastratégia (és Paks II is) megvalósul, körülbelül így néz majd ki tehát 36 év múlva a mai nap áramtermelése szimulációnk szerint.
Most pedig nézzük meg a másik lehetőséget. Ez az alternatív forgatókönyv nem számol új atomerőművel, helyette a lakóépületek korszerűsítésével jelentősen csökkentené az energiafogyasztást, és növelné a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az alábbi képen ennek a jövőképnek a 2050-es, mai napi áramtermelése látható.
Te jó ég, hiszen itt minden vonal hullámzik, a napi fogyasztói igény felismerhetetlen, és hová tűnt az alaperőmű?!
Őrizzük meg a nyugalmunkat, és ismerkedjünk meg a Dániában és Németországban már kiépülőben lévő rugalmas energiatermelés koncepciójával (pl. egyik előző bejegyzésünkből). Ennek lényege, hogy nincs alaperőmű: pontosabban lehetőleg minél több helyen megújuló energiaforrások adják a termelés alapját. Üzemanyag nélkül (kivéve biomassza), hazai forrásból, szinte ingyen működnek, a természet meg nem szűnő folyamatait kihasználva. Hát persze, hogy ezeket szeretnénk annyit használni, amennyit csak lehet! Az összes többi szereplő pedig a megújulók termeléséhez alkalmazkodik, illetve kiegészíti, ha szükséges. Igazán izgalmas, hogy ez a koncepció nem csak az erőművekre, de a fogyasztók egy részére (pl. néhány iparág, okos háztartások) is számít ebben a feladatban!
A zöld forgatókönyv szerint tehát 2050. szeptember 6-án Magyarországon a szél energiája a hazai igények tetemes részét biztosítaná. Ezt az akkor működő 9200 MW-nyi szélturbinának köszönhetjük majd, amely 36 év alatt épülne ki. Összehasonlításképpen Németországban 2015-ben több mint 6000 MW-ot helyeztek üzembe egy év alatt (EWEA). Még jelentősebb az eltérés az előző ábrához képest a napenergia esetében. Míg ott csak kiegészítő szerepet kapott, a megújulós forgatókönyvben 9-16 óra között szinte egymaga látja el a hazai áramigényeket! Sőt, exportálni is tudunk. Mindeközben földgázt, biogázt és biomasszát spórolunk — hiszen a rugalmas rendszernek köszönhetően ezek az erőművek ilyen szituációkban leállnak, átadva helyüket az időjárásfüggő megújulóknak. Amikor pedig nem fúj a szél és nem süt a nap (eléggé), újra termelni kezdenek. A geotermikus és vízerőművek bár nem képviselnek nagy súlyt, legalább nagyjából folyamatosan termelnek.
Ami pedig a fogyasztás napi menetét illeti, a rendszert 600 MW-nyi rugalmas fogyasztó segíti. Ők egy napon belül rugalmasan tudják a megújulók termeléséhez igazítani áramfelvételüket. Ilyen szereplők lehetnek például nagy ipari fagyasztók, ipari vagy lakossági hőszivattyúk, vagy akár okos háztartások eszközei, pl. mosógépek. Emellett az elektromos autók egy része is okosan tölt. Így tudjuk elérni, hogy inkább a megújulók termelése idején legyen nagyobb a fogyasztás, és máskor kisebb. Ezzel a logikával 2050. szeptember 6-án a megújulók aránya az áramtermelésből 83% lenne! Sőt, ha megfigyeljük a nappali időszakot, a megújulók aránya több órán át 100%!
Tehát ahogy a fenti ábrák is mutatják: 2050-ben az áramigények Paks II nélkül is biztonságosan elláthatók. Sőt!
——————————————————————————-
További információk a 2050-es és 2030-as energiaforgatókönyvekről a Zöld Magyarország: Energia Útiterv kiadványban olvashatók.
A kutatás Jávor Benedek és az Európai Parlament Zöld frakciójának megbízásából készült.