Vancouver – Kanada
Hideg, hatalmas autók, fények, fogyasztás, fogyasztás, fogyasztás…de miből?
2014-ben Vancouverben az energiafogyasztás kb 70%-át fosszilis energiából elégítették ki. Ha azt vesszük, hogy ez az elmúlt 50 évben is nagyjából így volt, semmi különös nincs az adatban. Ha viszont arra gondolunk, hogy a világ ez alatt az 50 év alatt a klímaváltozás okozta pusztító környezeti hatások fenyegető árnyai alá sodródott, és ennek a folyamatnak kiemelkedő szereplői voltak a pazarló, CO2-okádó nagyvárosok, akkor már sokkal kevésbé elfogadható a helyzet. Szerencsére nem mindenki törődött bele a dolgokba Vancouverben sem, és változást szorgalmaztak, energiafordulatra sarkallták a városvezetést.
A 600.000 fős kanadai nagyváros vezetése nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 20 éven belül a villamosenergia-ellátást, a közlekedést és az épületek fűtését, hűtését egyaránt megújuló energiaforrásokból biztosítja majd. Andrea Reimer, Vancouver polgármestere a környezettudatosság és felelősség mellett fantasztikus gazdasági lehetőséget is lát egy zöld nagyváros kialakításában.
Megdöbbentő, hogy Vancouverben a villamosenergia-ellátás 100%-ban megújulókra helyezése akár néhány éven belül megvalósítható. Ezen a területen lehet a leggyorsabb az átállás. Vajon miért nem léptek eddig? – kérdezhetnénk. A technológiai feltételek adottak, szerencsére most már a vezetők is támogatják a fejlesztéseket.
A hőellátás és a közlekedés esetében már kicsit bonyolultabb a helyzet. Ezekben a szektorokban nem lehet néhány év alatt átállni megújulókra, azonban hosszú távú tervezéssel biztonságos és hatékony módon megvalósítható a váltás, és komoly előnyökkel is számolhat a későbbiekben a város: energiafüggetlenség, tőke helyben maradása, innovációs fejlesztések, stb.
Forrás: mayorofvancouver.ca
A tervek szerint 2030-2035-ig sikerülhet megvalósítani a teljes megújulós ellátást a hőenergia szektorban, míg a közlekedés – mely általában a legproblémásabb szektor – teljes átalakítása várhatóan 2040-2050-ig is eltarthat. Persze a Kanadában elképesztően magas, az európai átlagnál 2-3-szor nagyobb egy főre eső CO2-kibocsátás, a fosszilis energiafüggőség és importkitettség a programok, fejlesztések során folyamatosan csökkenni fog, tehát nem csak az átállás végén lesznek érezhető hatásai az energiafordulatnak.
Forrás: UN Climate Action
A városfejlesztési ambíciók között szerepel, hogy 2020-ra a világ legzöldebb városává tegyék Vancouvert, annak ellenére is, hogy jellemzően az elmúlt 10 év egyik legkevésbé környezettudatos országa volt Kanada, és a fenntarthatóság irányába szinte semmilyen lépést nem tettek az aktuális kormányok.
Jelenleg az Egyesült Államokban és Kanadában az egy főre jutó energiafogyasztás többszöröse az európai átlagnak, és sokszorosa a fejlődő világ országaira jellemző fogyasztásnak. Egy kanadai ember ökológiai lábnyoma nagyjából tízszerese egy indiaiénak. Az igazság az, hogy van miből visszavenni, az energiahatékonyságnak talán sehol máshol a világon nincs nagyobb létjogosultsága, mint ebben a régióban.
Most itt a lehetőség, hogy kézzel fogható eredményeket mutassanak fel, sőt mintavárosként, élen járva igazolják a megújulós átállás létjogosultságát egy olyan energiapazarló központban is, mint egy észak-amerikai nagyváros.
A program támogatását komoly médiakommunikációs kampánnyal segítik. Íme, a stratégia és néhány rövid videó a célokról, ambíciókról:
Közlekedés: Videó
Épületek: Videó
Vancouver példáját követve vagy akár megelőzve mára a világ több mint 50 városa jelezte, hogy úton van a 100%-os megújuló energia ellátás felé; többek között San Diego, San Francisco, Sydney vagy Koppenhága. A legelhivatottabbak 2020-at tűzték ki céldátumnak, míg mások 2030-at vagy 2035-öt. Akadnak olyanok is, akik az elektromos energia és a hőenergia területén már el is érték a 100%-os célt, ilyen például Izland fővárosa Reykjavik.
A 2014-ben létrehozott Global 100% RE Alliance pedig szervezeti szinten szorgalmazza a fosszilis tüzelőanyagokról megújulókra való váltást. Az elmúlt 3 év során számos város és régió döntött úgy, hogy csatlakozik a programhoz.