A Climate Accountability Institute (CAI) új szemléletben vette számba az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.
Általában fogyasztói szektorokra bontva ábrázoljuk az emissziókat, amelyből azt látjuk, hogy mennyit bocsát ki a lakosság, a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipar, stb. Ez arra jó, hogy lássuk, mely végfelhasználói csoportoknak van leginkább szerepük a klímaváltozásban illetve annak csökkentésében.
A CAI viszont most vállalati szemléletben készítette el a leltárt, és a fossziis energiaforrások eredeti kitermelőihez rendelték hozzá az adott energiaforrások felhasználásából eredő kibocsátásokat. Így:
A legnagyobb 50 fosszilis energia vállalat ÜHG-kibocsátása 2015-ben (sötétpiros: szén, piros: folyékony üzemanyagok, rózsaszín: gáz)
A diagram azt mutatja meg, hogy mennyi az egyes energiavállalatok teljes kibocsátása, és ezen belül mennyi köthető közvetlenül a vállalat működtetéséhez (scope1), pl. irodaházak, járművek üzemeltetése, stb., valamint hogy mennyi a vállalat által kitermelt és eladott termékek elégetéséből származó kibocsátás.
Mondhatnánk, hogy teljesen mindegy, hogyan csoportosítjuk ugyanazon kibocsátásokat, és részben igazunk is lenne. Ugyanakkor ez a kitermelővállalati megközelítés jól megvilágítja azt, hogy a felelősség nem csak a fogyasztókat terheli. A kínálati oldalnak ugyanúgy nagy felelőssége van. Ezeknek a vállalatoknak a tulajdonosai, befektetői alapvető befolyással bírnak arra, hogy a vállalat mennyi erőforrást termel ki és hol, milyen feltételek mellett, illetve hogy milyen áron értékesíti az adott erőforrásokat.
Márpedig a befektetőknek az eltelt évtizedekben, években már mindenképpen tisztában kellett lenniük azzal, hogy milyen hatása van a fosszilis energiaforrások felhasználásának a földi klímára. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a vállalatoknak többsége köztulajdonban van: a CAI adatai szerint az energiavállalatok kibocsátásainak 59%-a állami tulajdonú vállalatoktól származik, 32% egyéb köztulajdonban lévő vállalatoktól, és a fennmaradó 9% köthető magánvállalatokhoz.
Ha a fosszilis energiahordozók kitermelésének trendje továbbra is úgy folytatódik, ahogy az előző három évtizedben, akkor az emberiség nem fogja tudni elkerülni a katasztrofális kimenetelű éghajlatváltozást. Ehhez a kibocsátások radikális csökkentésére lesz szükség, amelyben tehát a végfogyasztók mellett a kitermelő-vállalatok tulajdonosainak is meghatározó szerepük van.
A fosszilis energia szektor ÜHG-kibocsátása 1850-től 2100-ig (2015-ig tényadat, utána projekció).
Számok:
- Az adatbázisban 100 fosszilis energia vállalat adatai szerepelnek, amelyek összesen 923 milliárd tonna CO2 egyenérték kibocsátásáért felelősek.
- A fosszilis iparág az összes ipari eredetű ÜHG kibocsátás 91%-áért volt felelős 2015-ben, és az összes emberi eredetű ÜHG-kibocsátás 70%-áért.