Elmaradt településből világhírű példa – helyi gazdaságfejlesztés megújulókkal

Elmaradt településből világhírű példa – helyi gazdaságfejlesztés megújulókkal

Németújvár (Güssing) néhány kilométerre fekszik a magyar határtól, elszigetelt, elmaradott település volt néhány évtizeddel ezelőtt, ma azonban virágzó település, innovációs és ökoturisztikai központ – és mindezt energiahatékonysággal és a helyi megújuló energiaforrások hasznosításával sikerült elérni. A világ egyik leghíresebb energetikai pálfordulásának történetét Sáfián Fanni kolléganőnk dolgozta fel részben helyi interjúk segítségével. A történet teljes hosszában a nemrég megjelent Építőkockák egy új világhoz c. kiadványban olvasható, melyből alább olvasható összefoglaló.[1]

 

 kép forrása: http://www.guessing.co.at

A németújvári régió az egyik legszegényebbnek számított Ausztriában az 1980-as években. A népesség 70%-a ingázott (elsősorban Bécsbe és Grazba), a fiatalok pedig munka híján elvándoroltak. A régió központja, a kb. 4000 fős Németújvár pénzügyi gondokkal is küzdött. Ennek megoldására egy akkor még egészen újszerű ötlettel állt elő a későbbi polgármester, Peter Vadasz és egy fiatal mérnök, Reinhard Koch. A település legnagyobb kiadását minden évben a hő- és villamosenergia-szolgáltatás díja jelentette. Vadasz és Koch azt találták ki, hogy nem fognak évente ennyi pénzt kiadni fosszilis energiaforrásokból előállított energiára egy külső szolgáltató cégnek. Ehelyett a saját helyi megújuló forrásaikból maguk igyekeznek majd ellátni a helyi energiaigényeket, az így keletkező nyereséget helyi vállalkozásokba és új munkahelyekbe forgatva vissza.

Első lépésként az önkormányzat energiafogyasztás-csökkentési lehetőségeit mérték fel, majd aktív munkába fogtak: szigetelték a közületek épületeit, kicserélték a nyílászárókat, és átvizsgáltatták az összes energetikai berendezést, csővezetéket, illesztéseket stb. Mindezt igyekeztek a lakosság felé is kommunikálni, így tájékoztató kampányokat tartottak. Energiamegtakarítási beruházásokról ebben az időben még nem nagyon hallottak az emberek. Az önkormányzati számlákon mindenesetre gyors és látványos volt a változás. A közületi energiacélú kiadások 2 év alatt 40-50%-kal csökkentek, míg például magánszemélyként a polgármester negyedére (!) tudta csökkenteni háztartása energiafogyasztását.

Ezután következett a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások leltározása. Mivel a terület alapvetően agrárrégió, mezőgazdasági termékekkel és melléktermékekkel bőven számolhattak. Ám még ennél is sokkal nagyobb potenciál rejlett a térség területének 45%-át kitevő erdők biomasszájában. Ezzel kapcsolatban problémát jelentett, hogy történelmileg olyan apró birtokméretek jellemzőek a régióban, hogy az erdőtulajdonosoknak nem volt kifizetődő elszállíttatni a hulladékfát. A megoldást az együttműködés hozta el: ahhoz, hogy a tervezett biomassza-tüzelésű fűtő- és erőműveket elláthassák helyi tűzifával (pontosabban faaprítékkal), 5200 erdőtulajdonos fogott össze. Létrehozták a Burgenlandi Erdőszövetkezetet, és aláírtak egy hosszú távú megállapodást az önkormányzattal arról, hogy vállalják a biomassza begyűjtését, szállítását és feldolgozását. Így kényelmes megoldáshoz és évente millió eurós nagyságrendű bevételhez jutottak a helyi erdőtulajdonosok – az önkormányzat pedig igen kedvező áron kaphatott nagy mennyiségű megújuló tüzelőanyagot. A németújvári régió hő- és villamosenergia-előállításának, illetve üzemanyag-termelésének túlnyomó részben ez a faapríték lett az alapja.

kép forrása: http://www.guessing.co.at

A tervekből néhány év leforgása alatt valóság lett: 1991-ben egy olajütő-üzemet átalakítottak biodízel-termelésre, 1992-ben pedig nehézkesen ugyan, de megépült az első Németújvár környéki kis biomassza-távfűtőmű. Mivel a lakosok korábban egyéni fűtéssel tüzeltek, a csatlakozási hajlandóság kicsi volt. A tervezők azonban ezzel is számoltak: annak érdekében, hogy a nyári termelésnek is legyen biztos felvevőpiaca, elsősorban ipari hőigényeket igyekeztek az olcsó és megbízható hőellátással kielégíteni, illetve a távfűtési rendszer csatlakozási pontjait minden háztartáshoz előre elvezették. Jól is tették, ugyanis a kényelmes, olcsó és környezetbarát fűtési mód híre hamar elterjedt, és egyre többen kérvényezték az utólagos csatlakozást a távhőhálózatra. A sikernek, az 1995-ös európai uniós csatlakozásnak és a németújvári Megújuló Energiák Európai Központja létrehozásának köszönhetően már sokkal gördülékenyebben ment a többi beruházás is. A régióban így számos új kis fűtőmű épült, önkormányzati vagy szövetkezeti tulajdonban. Később, 1996-ban megépült Németújváron Ausztria akkori legnagyobb távfűtő erőműve.

Az olcsó hőenergiának köszönhetően egyre több vállalat érdeklődött, hogy szeretne Németújváron új telephelyet építeni: a polgármester pedig azoknak mondott igent, akik a legtöbb munkahely teremtését ígérték. Így többek között két parkettagyára is van már a településnek – ezek hulladékát szintén fel tudják használni az erőművekben. 2001-ben épült meg Németújváron az azóta világhírű, igen nagy (82-84%-os) hatásfokú, kapcsoltan hőt- és villamos energiát is termelő erőmű. Ennek különlegessége, hogy egy bécsi innováció alapján a világon először itt építették meg a faelgázosítók egy új típusát, amellyel áram helyett szintetikus gázt, folyékony üzemanyagot vagy akár tiszta hidrogént is tudnak termelni. Az energiaközpont kutatásainak köszönhetően pedig számos, a megújuló alapú energiatermelést és -felhasználást segítő innováció született és valósult is meg, mint például egy házi mikroerőmű.

A sikereknek köszönhetően a cél az lett, hogy a helyi megújuló energiaforrások hasznosítását a teljes németújvári régióra kiterjesszék. A mintegy 27 ezer fős régió az évtized elején már annyi megújuló alapú áramot, hőt és üzemanyagot állított elő, ami az összfogyasztás 55%-ának felelt meg. Mivel az erdőterületeknek még csak kevesebb mint harmadát, a mezőgazdasági területeknek pedig 1%-nál is kisebb hányadát hasznosították, a régió önellátása viszonylag könnyen megoldható lenne.

Keresve sem találnánk megfelelőbb példát arra, hogy Magyarországon is mennyi lehetőségünk lenne előrelépni. Németújvár földrajzi adottságai hasonlóak a hazaiakhoz, hiszen csak néhány kilométerre fekszik a határtól. Igaz, hogy ott több az erdőterület, de nálunk viszont szelesebb, geotermiában és napsütéses órákban gazdagabb vidékek is találhatók. A társadalmi-gazdasági problémák is sok helyen megegyeznek az egykori németújvári helyzettel, de amint láthatjuk, épp a fenntarthatóság felé történt elmozdulás hozta el a megoldást a többi problémára is. Ráadásul nálunk már a kezdetektől rendelkezésre állnának többek között európai uniós források, valamint a már megvalósult programok tapasztalatai is. Első lépésként tehát ezekkel érdemes megismerkedni, majd településünk vagy régiónk lehetőségeit, megújuló energiaforrásait felmérni.

 

[1] Takács-Sánta A. és mtsai: Építőkockák egy új világhoz, pp. 55-62. Andron Könyv Kft. – Kisközösségi Program, 2017. http://www.kiskozossegek.hu/epitokockak/lelohelyek-itt-kaphato-jelenleg-az-epitokockak-egy-uj-vilaghoz

Facebook Comments