A koronavírus utat mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemhez

A koronavírus utat mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemhez

Látszólag semmi köze a klímaváltozásnak és a koronavírus-járványnak egymáshoz. Azonban, ha összevetjük a két jelenség előfordulási mechanizmusát és esetleges megelőzési stratégiáit, akkor rengeteget tanulhatunk a járvány kezeléséből és közegészségügyi következményeiből.

Voltak idők, még nagyon régen, a koronavírus-járvány előtt, amikor még lehetett tüntetni és olyan dolgok foglalták el a címoldalakat, mint a klímaváltozás, Greta Thunberg és a Notre Dame leégése. Ebben az időben kutatást csináltak az egyik legnagyobb klímaváltozás elleni mozgalomról: a világ számos városában, így Budapesten is megtartott Fridays for Future-ről. A globális tüntetés-sorozat Greta Thunberg inspirációjára jött létre, célja pedig felhívni a figyelmet a természetkárosításra és a fokozódó klímaválságra. A kutatás a tüntetők demográfiai profilját, részvételi motivációját, valamint reményeit próbálta feltérképezni.

izland.jpg

A nem annyira meglepő eredmények szerint az FFF-es tüntetéseken résztvevők inkább nők, magasan kvalifikáltak – vagy legalábbis a szüleik diplomások. A magyar tüntetéseken kicsit magasabb volt az átlagéletkor, mint a többi vizsgált nyugati városban. De talán a legfontosabb megállapítás – ami a mostani járványhelyzetben is hasonló – hogy nem politikától, hanem a tudománytól várjuk a megoldásokat. De nem csak ez az egy közös pont a járványhelyzet és a klímaváltozás között:

  • mindkét esemény előre látható, relatíve magas valószínűséggel kalkulálható (nem olyan, mint egy kisbolygó becsapódása)

  • mindkét esemény nagyon bonyolult, laikusok számára átláthatatlan folyamatok eredménye

  • aktuálisan nem jelentenek akut problémákat (egy járvány előtt még minden csendes vs. a tengerszint éves milliméteres emelkedése semmiség)

  • viszont bizonytalan, hogy mikor következik be

  • de, ha bekövetkezik, akkor súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel jár (halál vs. klimatikus-viszonyok megállíthatatlan, drasztikus megváltozása, amennyiben a bűvös, kb. 2 fokos átlaghőmérséklet növekedést elérjük)

Különbség talán az akutságban van (a járvány egyik napról a másikra be tud robbanni vs. a klímaválság lassú pusztítást végez, egy krónikus folyamat).

Ahogy a jelenségek is hasonlóak, a megoldás is hasonló:

  • globális együttműködésre és bizalomra van szükség

  • hosszútávú befektetést kell nézni a rövidtávú, páréves megtérülések helyett (járványügyi, közegészségügyi, biotechnológia rendszerek megerősítése ill. megújulók támogatása, kibocsátás csökkentése), akár generációkon átnyúló programokat kell indítani

  • a megelőző befektetések sokkal, nagyságrendileg olcsóbbak, mint a kárelhárítás, nem beszélve az egészségügyi károk mértékéről

  • a tudomány kiemelt szerepe mellett, az egyéni és vállalati felelősség is óriási, akár a higiéniai, akár a fogyasztási szokásokra gondolunk a megelőzés érdekében

A lényeg, hogy biztosan megéri egy valószínűleg bekövetkező jövőbeli esemény miatt ma áldozatokat hozni a nagyobb baj elkerülése érdekében. Bízni kell a tudományban, de a saját egyéni felelősségünk tudatában a politikai és gazdasági döntéshozókat is sarkallni kell a hosszútávú szemléletre. Kérdés, hogy megmarad-e a klímavédelmi mozgalom lendülete és erőt tud-e meríteni a járványkezelésből, amit aztán politikai cselekvéssé tud transzformálni.

 

Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41

Facebook Comments