Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki, és ez világít rá arra, hogy Magyarországon valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és berendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind az energiaszegénység tünetei. A jelenség nem csak a jövedelmi szegények körében létezik. Csontos Csabával, az Energiaklub szakértőjével beszélgettünk az energiaszegénységről.
Forrás: Jerzy Górecki from Pixabay
Magyarországon ma 400-800 ezer háztartás energiaszegény, ami elég magas számnak számít tekintve, hogy nagyságrendileg 4 millió háztartás tartanak nyilván ma Magyarországon, azaz az otthonok legalább a 10 százalékát érint ez a probléma. Azok a háztartások pedig meg sem jelennek ezekben a számokban, ahol nem megfelelő módon fűtenek, és ezért nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk. Különösen szállóporral szennyezik a környezetet, illetve mérgező, rákkeltő anyagok is felszabadulhatnak az égés során. Összességében tehát milliós nagyságrendű azoknak a háztartásoknak a száma, akiket az energiaszegénység érint, különösen ha hozzászámoljuk azokat is, akik kénytelenek az elszennyezett levegőjű környékeken élni, ami súlyos légzőszervi betegségeket okozhat hosszú távon.
Magyarországon egymillió emberre vetítve évente 938 ember hal levegőszennyezéshez köthető megbetegedésekben, ezek túlnyomó része a fűtésből származó légszennyező anyagokra vezethető vissza. Összehasonlításként Olaszországban eddig a koronavírusban kb. 22 ezer ember vesztette életét, ami egymillió főre vetítve 366 ember halálát jelenti. Jól látható ezekből a számokból, hogy a fűtési eredetű légszennyezés globálisan és Magyarországon is egy sokkal nagyobb egészségügyi probléma, mint amekkorát a jelenlegi ismereteink szerint a koronavírus okoz.
Mit is jelent az energiaszegénység? Az energiaszegénység egy viszonylag új kutatási terület, Magyarországon az elmúlt 10-15 évben kezdtek ezzel intenzíven foglalkozni a szakértők és a politikusok. Nagy-Britanniában a hetvenes években jelentek meg a témában az első tanulmányok. Megfogalmazásuk szerint az energiaszegénység az határozza meg, hogy egy háztartás a bevételének hány százalékát költi az energiaszámlák kifizetésére, illetve hogy mekkora terhet jelent a lakások kifűtése.
A téma egyik érdekessége, hogy a mai napig nem létezik rá általánosan elfogadott definíció, hiszen minden országban ez kicsit másként jelentkezik. Például Nagy-Britanniában, a skandináv országokban és Magyarországon a fűtésre, Dél-Európában a villamos energiára fordított költségek okozzák a legnagyobb problémát. Az is fontos szempont egyes helyeken, hogy mennyire elérhetőek az energiaszolgáltatások, a fűtés, világítás és egyéb energiaforrások.
Az energiaszegénységet azért fontos megkülönböztetni a szegénységtől, mert ugyan nagy az átfedés az érintettek körében, de aki energiaszegény, az nem feltétlenül jövedelmi szegény is. Csontos Csaba egy friss, Lengyelországról szóló felmérést említett, amiből az derült ki, hogy ott a népesség 6 százaléka él jövedelmi szegénységben, miközben az energiaszegénység 12 százaléknál jelenik meg, azaz az energiaszegénység egy sokkal több embert érintő probléma.
A megoldás kézenfekvőnek tűnik: minél kevesebb energiát kell felhasználni, aminek a kulcsa az energiahatékonysági beruházásokban rejlik.
Arról, hogy hogyan lehet kevesebb energiát használni a háztartásokban, hogy mit jelentenek az energiahatékonysági beruházások, hogy mi ebben a közösség szerepe, hogy mitől áll be a szmog minden télen a hazai települések egy részére, hogy elsősorban kiket veszélyeztet az energiaszegénység, és hogy vajon szociális vagy energetikai eszközökkel, vagy esetleg teljesen másként kell ellene küzdeni, az Energiaklub podcastjében, az Áramszünetben beszélgetünk részletesen Csontos Csabával.
Csontos Csaba az Energiaklub projektvezetője, aki elsősorban energiaszegénységgel és energiahatékonysággal foglalkozik. Munkája mellett doktori tanulmányokat folytat az ELTE-n, szakterülete az energiaföldrajz, ezen belül a hőenergia előállítása, kutatásában a megújuló energiaforrásokra alapozott hibrid távfűtő rendszerekben rejlő potenciált vizsgálja.
Márciusban Belefulladunk a fűtési szezonba címmel jelent meg cikke, amiben az energiaszegénység és a levegőszennyezés közti összefüggéseket mutatja be.
Legfrissebb tudományos publikációja pedig a múlt hét óta érhető el Spatial analysis of renewable-based rural district heating possibilities – a case study from Hungary címmel az International Journal of Sustainable Energy Planning and Management szaklapban.
Magyarországon az Energiaklub hosszú évek óta foglalkozik az energiaszegénység kérdéseivel, egy 2012-ben született tanulmányban például javaslatot is tesz az energiaszegénység hazai definíciójára, egy 2014-ben a KSH-val közösen pedig felmérte az energiaszegénységet Magyarországon. Az Energiaklub jelenleg is több projektjében dolgozik helyi önkormányzatokkal és nemzetközi partnerekkel az energiaszegénység mérséklése érdekében.
Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41