A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.
Forrás: Pixabay
Látványos és interaktív infografika arról, hogy az egyes élelmiszertípusok mekkora CO2 lábnyomot hagynak maguk után az élelmiszer-feldolgozás különböző fázisaiban. Az Y-tengelyen a CO2 kibocsátás van, az X-en pedig a különböző ipari folyamatok. Jól látszik, hogy marhahús a legpusztítóbb termék, míg a diónak negatív a CO2 lábnyoma.
Kijött a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) járvány apropóján készített riportja. A jelentés szerint a globális energiaigény 6%-kal fog csökkenni, ami 70 éve a legnagyobb zuhanás, abszolút értékben pedig az emberi történelem legnagyobb mértékű visszaesése. A szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 8%-kal csökken, ami az előző évtized szintjét éri el és ez az a csökkenés, amit minden évben el kéne érnünk ahhoz, hogy elkerüljük a 1.5 Celsius-fokos csökkenést. A riportról bővebben egy későbbi blogbejegyzésünkben is beszámolunk!
Újabb elemmel bővült a sajnos vészjósló képet felfestő tanulmányok sora. A Proceedings of the National Academy of Sciences nevű folyóiratban publikált elemzés szerint 2070-re embermilliárdok számára elviselhetetlenné válhat a klíma. Az emberiség nagy részének olyan klimatikus viszonyokkal kellene együtt élnie, amire az elmúlt 6000 évben nem volt példa, Párizs és Los Angeles pedig például durva sivatagi hőmérséklettel kell, hogy megküzdjön.
Future of the human climate niche>>
A közlekedés nagysága mutatja meg az egyik leglátványosabb módon mennyi energiát használunk az átlagos hétköznapokon. Az autópályák nyüzsgő forgalma, a vonatok kattogó zaja, a dunai hajók keringőzése vagy a budapesti házak ablakait megremegtető fel- és leszálló repülőgépek morajlása, mind-mind a növekvő energiafelhasználás indikátorai. Éppen ezért érdemes ránézni hazánk és a környező országok légterére, ahol a koronavírus-járvány miatt több mint 80%-kal csökkent a légiforgalom az elmúlt két hónapban.
Látványos videó: így csökkent a repülőgépek száma Magyarország felett>>
Első az energiahatékonyság! De mit is jelent ez a gyakorlatban? Ugyan ez az elv az Energiaunió egyik alapelve, de most egy indonéz példán szemléltetjük. Indonéziában az urbanizációnak és az iparosodásnak köszönhetően rendkívül gyorsan nő az energia iránti igény. 2030-ra várhatóan kétszer annyi energiát fogyasztanak majd, mint jelenleg. Az indonéz kormány éppen ezért jelentős erőműépítési projekteket tervez. A Conversationben megjelent számítások ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a megfelelő energiahatékonysági intézkedések bevezetésével a tervezett 175-ből 50 erőmű megépítése tudna feleslegessé válni.
Energy efficiency could help avoid the need to build up to 50 power plants in Indonesia>>
Nem kell Paks II. De pontosan miért is nem? A Napi.hu összeállítása hosszan elemzi, hogy Magyarország jelenlegi és várható energiaigényéhez miért nincs szükség a tervezett két új paksi blokkra. A cikk nemcsak ezért érdekes azonban, hanem azért is, mert bemutatja a ma ismert megújuló technológiákat, melyek alternatívái lehetnek az atomenergiának és valóban tiszta energiaforrást biztosítanának.
Már most látszik, hogy Pakssal baj lesz>>
Újítás az atomerőművek működésében! Az amerikai gépészmérnökök szövetsége (ASME) a napokban jóváhagyta a 617 ötvözet, a nikkel, króm, kobalt és molibdén kombinációjának bevezetését a kazán- és nyomástartó edényekbe. Ez azt jelenti, hogy az ötvözet, amelyet az Idaho National Laboratory (INL) fejlesztett ki, felhasználható a javasolt olvadt só, magas hőmérsékletű, gázhűtéses vagy nátrium-reaktorokban. Ez az első új anyag, amelyet 30 éven belül hozzáadtak a kódexhez. A kazán- és nyomástartó edénykód határozza meg a megengedhető feszültség mértékének tervezési szabályait, és az erőművek építéséhez felhasználható anyagokat, ideértve az atomerőműveket is. Ezen előírások betartása biztosítja az atomerőmű alkatrészeinek biztonságát és teljesítményét.
Alloy clear for use in high-temperature reactors>>
Török atomenergia helyzetkép következik. Miután Magyarország ismét egyre jobban közelít Törökországhoz, érdemes kitekintenünk, hogyan használják ott az atomenergiát, milyen kihívásokkal szembesülnek török barátaink.
Az elmúlt hat évtizedben a török kormányok egy atomerőmű építését támogatták azon az alapon, hogy az ország fejlődéséhez szükséges, hogy az országnak atomenergiára van szüksége a gazdasági növekedéshez, és ami még fontosabb: egy atomerőmű mérföldkövet jelentene Törökország modernizációs útjában. A nemzeti és helyi ellenzék azonban már a kezdetektől is létezett. Az atomerőmű építésének első kísérletei az 1970-es évek végén a civil társadalom azonnali reakciójával zajlottak, aggódva az olyan potenciális problémák miatt, mint például az atomerőmű környezetre és egészségre gyakorolt hatása, a hulladékgazdálkodás és a nukleáris balesetek kockázata. Annak érdekében, hogy jobban megértsük Törökországnak az atomerőmű építésére vonatkozó korábbi és jelenlegi motivációit, ez a tanulmány először az ország nukleáris energiájának történetét mutatja be, majd egy többdimenziós környezetvédelmi igazságszolgáltatási keretrendszer felhasználásával folytatott diskurzuselemzést követ, amely megvizsgálja a különböző érdekelt felek véleményét és felfogását, és az általuk javasolt alternatív politikákat. A történeti narratívára épülő diskurzuselemzés segítséget nyújt az érintettek közötti konfliktusforrások azonosításában, valamint e konfliktusok átlátható és érthető bemutatásában.
Nuclear energy debate in Turkey: Stakeholders, policy alternatives, and governance issues>>
Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41