A magyarok nem mondanának le a húsról és a tejről, de nem túl divatos itthon a klímaszkepticizmus sem. A politikával szemben komoly zöld elvárásaik vannak, és a légszennyezettséget meg a hulladékkezelést tartják a legkomolyabb környezeti kihívásnak. Megmérték a magyarokat.
Fotó: Pixabay
Az Ipsos rendszeresen felmérést készít a Föld Napja alkalmából a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos attitűdökről. Idén áprilisban a szokásos kérdéseiket kiegészítették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosakkal is, amelyekben arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek klímaváltozással kapcsolatos nézeteit hogyan befolyásolta a járvány.
Azt találták, hogy a klímaváltozást a megkérdezettek 71%-a legalább akkora problémának látja, mint a járványt, és hasonlóan széles egyetértés mutatkozik abban is, hogy a kormányok ebben a kérdésben is kudarcot vallanak, ha nem cselekszenek időben. A megkérdezettek kétharmada támogatja a zöld gazdasági újraindítás elképzelését is, amely a járvány sújtotta gazdaság támogatását környezet- és klímavédelmi feltételekhez kötné.
Az általános attitűdök adataiból az látszik, hogy a magyarok a globális átlaghoz hasonló mértékben tartják jelentős problémának a klímaváltozást, azonban sokkal jobban aggódnak a légszennyezettség és a hulladékkezelés miatt. A többi környezeti probléma súlyának megítélésében nincs jelentős különbség Magyarország és a globális átlag között.
A magyaroknak komoly zöld elvárásai vannak a politikával szemben. Kétharmaduk gondolja úgy, hogy ha egy politikai párt nem harcol következetesen a klímaváltozás ellen, akkor nem szavazna rá. Ezzel szintén a globális átlag közelében helyezkedünk el. Leginkább az indiaiak, míg legkevésbé az oroszok kötik össze ennyire erősen a politikai támogatásukat a zöld cselekvéssel.
Személyes szinten még mindig a csomagolásmentességgel küzdenének az emberek leginkább a klímaváltozás ellen. Azonban legjelentősebb mértékben az energiahatékonysági akciók (pl. szigetelés, lámpalekapcsolás) és a környezetbarát közlekedési módok preferálása (pl. kerékpár, tömegközlekedés) nőtt a 2014-es kutatáshoz képest. Ez örvendetes, hiszen valóban az épületek energiahatékonysága és a közlekedés az a két terület, amivel a legtöbb teendő van és a leghatékonyabban közelíthetnénk a megoldás felé. A közhiedelemmel ellentétben a csomagolásmentesség és a szelektív hulladékgyűjtés leginkább környezet- és természetvédelmi problémák megoldását segíti, a klímavédelemben jóval kisebb a jelentősége. A magyarok is hasonlóan gondolkodnak, kivéve a hús és tejtermékek fogyasztásának csökkenését, arról nem vagyunk hajlandóak olyan mértékben lemondani, mint a globális átlag.
Magyarország világelső a klímaváltozás antropogén, tehát emberi behatások által vezérelt megítélésében: minden vizsgált országnál többen gondoljuk azt, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a klímaváltozáshoz. Mindezek ellenére mégsem teszünk ellene annyit, mint amennyien élesen látják a helyzetet. Kérdés, hogy ebben változást hoz-e a koronavírus-járvány.