Az energiaszektorban a globálisan tapasztalható változásokat vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a koronavírus-járvány egyik legnagyobb vesztese a szén. Most megnéztük azt is, hogy mennyire igaz ez Magyarország esetében, és itthon hogy változott a különböző energiahordozók szerepe, ezen belül is a széné és a napenergiáé a villamosenergia-termelésben.
Forrás: Pixabay
Hazánkban a szén még mindig nagyjából az éves szinten fogyasztott áramunk 14,57%-át szolgáltatja (MAVIR, 2018), ezzel ez a fosszilis energiahordozó felelős az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának 50%-áért és az összesen kibocsátott szén-dioxid-mennyiségünk 14-át%-áért. Az itthon szénnel előállított villamos energiát ráadásul ’pontszerűen’ a Mátrai Erőmű biztosítja, amely egyúttal hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója.
Hogy megnézzük, hogy is változott a szén szerepe az áramtermelésünkben -ábrák alább-, összehasonlítottuk, hogy az idei és tavalyi év április közepétől május közepéig tartó időszakában, hogyan járultak hozzá különböző energiahordozók a villamosenergia-termeléshez, különös tekintettel a szén (piros színnel) és napenergia (sárga színnel) szerepére. Az ábrák az adott időszakban termelt villamos energia mennyiségét mutatják, energiahordozók szerinti megoszlásban.
Ez alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy
- miközben az összes villamosenergia-fogyasztásunk csupán 5%-kal, a szén alapon termelt áramunk mennyisége idén 25%-kal csökkent tavalyihoz képest. Ez a nem megújuló energiahordozókat nézve a legjelentősebb csökkenés a tavalyi évhez képest
- a szén szerepe nemcsak abszolút értékben, de százalékos arányban is csökkent a villamosenergia-termelésben: a 2019-es vizsgált időszakban átlagosan 11,4%-át állította elő villamosenergiánkban, míg ez az arány idei év vizsgált időszakára 9%-ra csökkent
- a naperőművek által előállított villamos energia majdnem 2,5-ször (!!!) annyi volt, mint tavaly ugyanekkor.
Forrás: MAVIR
Mennyire foghatóak ezek a változások a koronavírus-járványra?
A kérdésre mindenképp óvatos választ kell adni, ugyanis a tendenciák több tényezőből fakadnak, így nem feltétlen foghatók a járványra.
Az biztos, hogy a villamosenergia-fogyasztásunk csökkent a tavalyi év ezen időszakához képest, ami nyilvánvalóan csökkentette a szén iránti abszolút keresletet is.
Emellett azonban áramfogyasztási szokásaink is a napenergiának kedvezve változtak a koronavírus ideje alatt. Jelenleg villamosenergia-fogyasztásunk napon belüli csúcsát a nap közepén, a déli órák tájékában éri el, ami ugye egybeesik azzal az időszakkal, amikor a napenergia a legnagyobb kapacitáson képes termelni. Így a jóval olcsóbban termelő napenergia arányaiban magasabb szinten képes kielégíteni a villamos energia iránti keresletünket a csúcsidőszakban. Ezzel magyarázható, hogy a szén alapon előállított villamos energia mennyiségi csökkenése mellett, arányaiban is visszaesett a jelentősége az össztermelésen belül.
Persze a naperőművek jelentőségének növekedése hasonló okokból is adódik, mint azt nemzetközi szinten is láthattuk: folyamatosan bővülő napenergia-kapacitások, enyhe idő, magas napsütéses órák száma. Ezek a tényezők mind jóval nagyobb teret adnak a 0 közeli működési költséggel rendelkező napenergiának, és kevesebbet az egyre kevésbé versenyképes fosszilis energiahordozónak.
Tehát akkor örülhetünk? Kijelenthető, hogy az elfogyasztott áramunk tisztább, karbonmentesebb lett?
A hazai villamosenergia-termelést vizsgálva azt láthatjuk, hogy az egységenként legmagasabb szén-dioxid-kibocsátással bíró szén iránt egyelőre csökkent a kereslet, míg a napenergia iránt nőtt, tehát ez az itthon előállított energia károsanyag-kibocsátása szempontjából mindenképp jó hír. Azonban Európa egyik legnagyobb energiaimportőre lévén ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az előállított villamos energiánk karbonintenzitásáról, csak az itthon előállított villamos energia kibocsátásának figyelembe vétele korántsem elegendő. Magyarország villamos energiájának jelentős részét Ukrajnától vásárolja, és vajon mivel termelik meg ezt az energiát az ukránok? Természetesen főleg a lehető legrosszabb minőségű barnakőszénnel, mely a legkarbonintenzívebb energiaforrás. De erről bővebben a későbbiekben írunk majd.