Elég rossz időt mondanak a hétvégére, reméljük, nem jön be, de hogy még jobban elvegyük a kedvet az élettől, most csupa szomorú és ijesztő hírt gyűjtöttünk össze atom, klíma és energiahatékonyság témában. Na jó, ez nem teljesen igaz, mert a magyar zöldkötvényprogram lehet valami jónak kezdete itthon. De tény, hogy a héten nem sok örömre okot adó hír jött szembe. Most nincs energetikai rekord, se egy új találmány, ami előrelendíthetné az emberiség jövőjét. Ellenben itt van a veszélyes úszkáló atomreaktor, újabb amerikai kísérleti atomrobbantás, hétszeresére gyorsuló klímaváltozás az óceánokban, elpazarolt élelmiszer és dübörgő urbanizáció.
Fotó: ArcticToday
Vizes hírek
Az Akademik Lomonoszov úszó atomerőművet teljes mértékben üzembe helyezték Pevekben, Oroszország Távol-Keleti részén. De miért is nem jó hír ez? Ahogyan már mi is korábban kifejtettük, a Lomonoszov nem hiába érdemelte ki az úszó Csernobil nevet. Az úszó atomerőműn komoly probléma a nukleáris fűtőanyagok cseréje például. A hajó kialakítása és súlya miatt az üzemanyagpótlás lassú és időigényes lesz, ami a karbantartást is megnehezíti. A kiégett fűtőanyag az elszállításig a hajón marad, ami az ott dolgozók szervezetét és a környezetet is károsíthatja. Szintén gond, hogy míg a földi atomerőműveknél hatalmas tárolókat építenek arra az esetre, hogy egy esetleges balesetnél minél kevesebb radioaktív szennyezés kerüljön ki, vízi struktúránál ilyenre a szerkezet tömege miatt nincs lehetőség. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a Kreml a katonai felhasználás miatt is fejleszti nukleáris eszköztárát. Probléma emellett a KLT-40-es reaktor. Bár az orosz flottában több hadihajó és jégtörő működik ezzel a típussal, a múltban több probléma akadt a működésükkel, 2011-ben például a Tajmir atomjégtörő hűtőfolyadéka szivárgott ki. Elég aggasztó, ha egy régi típusú reaktorterv alapján köt majd ki az úszó atomerőmű egy szélsőséges időjárásáról híres vidéken, egy olyan országban, ahol kevéssé tartják be a nukleáris biztonság szabályait. Az elmúlt években több híradás is megerősítette, hogy az orosz légkörben megemelkedett radioaktív izotópszám mutatható ki-melynek magyarázata a rosszul karbantartott nukleáris létesítményekben keresendő. A fentiek tükrében látható, hogy semmivel sem biztonságosabb, sőt, sok esetben még veszélyesebb is egy úszó atomerőmű, mint a szárazföldi létesítmények.
Végleg üzembe állt az úszó Csernobil>>>
Az óceánok mélyén a század közepére a mostanihoz képest hétszeresére gyorsulhat a klímaváltozás mértéke, még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkentjük. A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy az óceán különböző részei eltérő ütemben változnak: az óceánok felszínéhez közelebbi részeket lassabban, azonban a mélyebb területeket lényegesen súlyosabban sújtja majd a klímaváltozás. A különböző mélységekben az eltérő hőmérsékletek jelentős hatással lehetnek az óceánok élővilágára, megszakíthatják azokat a rendszereket, amelyekben a túlélés szempontjából egymásra támaszkodó fajok mozognak.
Climate change in deep oceans could be seven times faster by middle of century, report says
Kritikus hírek
Évtizedek óta először a Trump adminisztráció a múlt héten megvitatta egy amerikai nukleáris kísérlet terveit. 1992 óta először hajtanának végre nukleáris kísérleti robbantást, olyan lépésben, amely messzemenő következményekkel jár a többi nukleáris hatalommal való kapcsolatokra, és megfordíthatja az ilyen tevékenységek évtizedes moratóriumát. Az ügy a legfontosabb nemzetbiztonsági ügynökségeket képviselő magas rangú tisztviselők ülésén merült fel május 15-én, a közigazgatási tisztviselők azon vádját követően, hogy Oroszország és Kína alacsony hozamú nukleáris kísérleteket folytatnak – ezt az állítást nem támasztják alá a nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékokkal, és mindkét ország tagadja is ezeket a vádakat.
Sokszor és sokféleképp hajlamosak az emberek a skandináv országok példájával jönni, ha ilyen olyan pozitívumokkal kell előhozakodni. Az alábbi tanulmány nem csak ezért készült persze, hanem hogy összehasonlítsa a svéd és a finn modellt, nukleáris hulladéktároló témában. A kiégett nukleáris fűtőelemek végleges ártalmatlanítása már régóta felvette a társadalmi vitákat a nukleáris energiát hasznosító országokban. Finnországot és Svédországot egyaránt elöljárónak tekinthetjük a végleges ártalmatlanítás végrehajtásában. Ebben a cikkben a szerzők azt mutatják be, hogy Finnország és Svédország két vezető újságja hogyan mutatja be a radioaktív hulladék kezelését a 2008–2015 közötti időszakban. A tanulmány szerint egyértelmű nemzeti különbségek vannak a nyomtatott média által a végleges hulladék kezelésében betöltött szerepek között. Finnországban a témával kapcsolatos domináns hírközlés semlegesebb és a technológiát támogató, Svédországban egyértelműen kritikusabb a média, bizonyos mértékig anti-technológia orientált.
Mit mutat, és hogyan befolyásol a média, ha radioaktív hulladékkezelésről van szó?>>>
Pazarló hírek
Európa túlnyújtózkodik a takaróján, vagyis a környezeti lábnyomunk meghaladja a biztonságos mértéket – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és a Svájci Környezetvédelmi Hivatal (FOEN) közös tanulmányából. A globális fenntarthatósági kihívások egyre inkább aggodalmakat keltenek a Föld azon rendszereinek stabilitásával kapcsolatban, amelyek a bolygónkon az élet fennmaradását támogatják. A most bemutatott tanulmány a rendszer négy kritikus elemére összpontosít, ezek a nitrogénciklus, a foszforciklus, a földhasználat változásai és az édesvízhasználat. Meghatározza Európa részesedését a globális biztonságos működési térben, és megmutatja, hogy Európa még nem él ezen korlátok között.
Europe’s environmental footprints exceed several safe limits>>>
Az urbanizáció gyorsulása egyre nagyobb terhet ró a közösségekre, különösen, hogy ezzel párhuzamosan a klímaváltozás káros hatásai ugyancsak nehezítik a városi élet körülményeit. Az alábbi összeállításban a világ 30 nagyvárosán keresztül figyelhetjük meg, hogyan növekedett a területük és a lakosságuk. Nem árulunk el nagy titkot, hogy minél közelebb járunk napjainkhoz, annál nagyobb tempóban zajlik a növekedés. 30 animáció a világ minden részéből.
Historical Data: Animations of Urban Growth
“Ezt a falatot már nem kérem” – mondta 10 millió magyar és máris megtelt ételhulladékkal a Budapesttől Párizsig tartó képzeletbeli kamionlánc. Megdöbbentő, de sajnos igaz. Minden évben kb. 1.8 millió tonna megtermelt, legyártott, becsomagolt vagy éppen megfőzött ételmaradékot hajítunk Magyarországon a szemetesbe. A pazarlásnak ez a formáját mára már az első öt legsúlyosabb globális klímaprobléma között tartják számon.
Elpazarolt élelmiszer = elpazarolt energia>>>
Pénzes hírek
Magyarország történetének első zöldkötvény-kibocsátási programjára készül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ötlet bár nem újkeletű mégis hazai viszonylatban akár forradalminak is nevezhető. Ha a befektetői igények is alátámasztják, hamarosan piacra dobhatják az első zöldkötvényeket. Az ezekből befolyó pénzeket pedig dedikáltan és transzparensen zöld beruházásokra kell fordítani (pl.: megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, területfejlesztés, hulladék- és vízkezelés, környezetbarát közlekedés, alkalmazás a klímaváltozáshoz stb.) A cél nemes már csak a megvalósítás kérdéses, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelemben minden fillér számít!
Zöldhullám a kötvénypiacon?>>>