Cikkajánló a hétvégére: gázvezetékből hangfal, PET-palackból napelem és atom a Marson

Cikkajánló a hétvégére: gázvezetékből hangfal, PET-palackból napelem és atom a Marson

E heti cikkajánlónkban terítéken a kreativitás: megtudhatjátok, hogy hogyan készül PET-palackból napelem, miként jut az atom a Marsra, de hoztunk tippet arra az esetre is, ha hangfalként használnád a kert végében épülő gázvezetéket. Továbbá van-e arany középút a megújulók és a fosszilis energiahordozók esetében egy országon belül, mi az összefüggés Szibéria és a selyemlepkék között, kiket érint az áramszegénység, és 10 négyzetméter nagyságú speciális térburkolat megfelel-e egy átlagos magyar háztartás éves energiafogyasztása felének? Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

music-2556208_1920.jpg

Kép: Pixabay

Kreativitással az élhetőbb és fényesebb jövőért

Magyar start-up készít PET-palackokból napelemeket. De az így készülő napelemeket nem a tetőre szánják, hanem különböző útfelületekre. Az első tesztverziót például egy kecskeméti családi ház kocsifelhajtójára telepítették. A közel 10 négyzetméter nagyságú speciális térburkolat segítségével egy év alatt termelhető energia nagyjából megfelel egy átlagos magyar háztartás éves energiafogyasztása felének.

Napelemes térkövön tehetünk újabb lépést a fenntarthatóság felé>>

Ha nem tudjuk, mit kezdjünk a kertünk végében épülő gázvezetékkel, odamehetünk egy szaxofonos haverunkkal és zenélhetünk egy kicsit vele. A megújulók térnyerésével lehet, hogy egyre több koncertet tarthatunk olaj- és gázvezetékekben.

Videó ITT>>

 

Mars az atomnak!

Az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) eljuttatta a NASA Mars 2020 missziójának nukleáris energiarendszerét a várhatóan a jövő hónapban induló misszióhoz. A több célra használható radioizotóp termoelektromos generátort a minisztérium nemzeti laboratóriumaiban építették és tesztelték.

Nuclear power system delivered for Mars rover launch>>

Ha működési szempontból nézzük, az atomerőművek jól teljesítettek a karantén alatt. A legfontosabb aggályok a személyzet egészsége és a társadalmi távolság megőrzése voltak a szigorúan szabályozott működési környezetben. Mindezidáig egyetlen atomerőműnek sem kellett korlátoznia működését a Covid miatt. Ennek ellenére az atomenergia kilátásai romlottak, és fokozott politikai figyelmet igényelnek azokban az országokban, amelyek támogatják az atomerőmű folyamatos szerepét. Egy évvel ezelőtt az IEA közzétette a „Nukleáris energia tiszta energiarendszerben” című különjelentést, amely figyelmeztetett az atomenergia a fejlett gazdaságok energiarendszereiből való elhalványulására, kivéve, ha a politikai döntéshozók a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása és fejlesztése mellett döntenek. Az alábbi jelentés becslése szerint a meglévő flotta élettartamának meghosszabbítását segítő beruházások nélkül 2040-ig a fejlett gazdaságokban az atomenergia-kapacitás kétharmadára csökkenhet.

The Covid-19 crisis is undermining nuclear power’s important role in clean energy transitions>>

Az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium Joint Projectjének keretein belül a klímaváltozás atomenergia-iparra gyakorolt hatásait mutattuk be kollégáinkkal. A tanulmány nemcsak általánosságban, hanem esetekkel is alátámasztja, miért nem lehet a 21. század energiaforrása az atom.

What You Need to Know About Nuclear Power in the Climate Crisis – Impacts of Climate Change on Nuclear Safety and Supply Security>>

Megjelent a REN21 éves elemzése. Alapvetés a téma iránt érdeklődőknek! A megújuló energiaforrások és az atomenergia közötti ellentét aligha lehet szembetűnőbb: 2019-ben 201 GW új megújuló-alapú kapacitás épült be az energiarendszerbe, miközben az atomenergia-kapacitás 0,6 GW-tal csökkent.

Renewables 2020 – GLOBAL STATUS REPORT>>

 

Energiahatékonysági beruházásokkal a klímavédelemért

A Buildings Performance Institute Europe (BPIE) 35 tanulmány adatait összesítette, amelyek az épületek energiahatékonysági beruházásainak makrogazdasági és munkahelyteremtő hatásait mérték fel. Nagyon izgalmas eredmények, csak ajánlani tudjuk!

Building Renovation: a kick-starter for the EU economy>>

Miközben a megújulók továbbra is szárnyalnak a brit energiatermelésben, addig a brit kormány rekord mértékű állami támogatást terel a fosszilis energiahordozókra épülő beruházások felé a “globális Délhez” tartozó országokban. A közel 4 milliárd fontból jutott frakkolásra, olajfinomítóra és fűtőolaj alapú erőművek finanszírozására is. A kétarcú brit energiapolitika nem egyedülálló. Érdemes ilyenkor Norvégiára gondolni, ahol a megújuló energiaforrások és tágabban a zöldgazdaság mintapéldájaként élhet sokak fejében. A valóságban azonban az ország export értékének felét a kőolaj és földgáz eladásából befolyó összegek biztosították még 2017-ben is.

UK funding fossil fuels overseas

Szibéria hírhedten fagyos területén egyre erőteljesebben látszik a klímaváltozás hatása. Az Északi-sarkkörön található városok kiemelkedően magas hőmérsékletekről számolnak be, néha +20-30°C-os eltéréssel az év ezen részében mért értékhez képest. A melegedésnek és a permafroszt olvadásának beláthatatlan következményei lesznek. A selyemlepkék túlszaporulata és az erdőtüzek tombolása már most jelen lévő probléma. A klímaváltozással az olajtároló katasztrófája is összefüggésbe hozható, azonban ez elsősorban a cég elavult technológiájának és a szabályok áthágásának tudható be.

Climate crisis: alarm at record-breaking heatwave in Siberia

A cikk a ‘Ha Áram Nincs, Semmi Nincs!’ szakmai beszélgetést foglalja össze. Az áramszegénység családok tízezreit érinti a mai Magyarországon, és kényszeríti őket a mosás, főzés vagy a digitális oktatás közötti választásra. Szó esik rendszerszintű szociálpolitikai hiányosságokról, település specifikus problémákról, civil kezdeményezésekről és az EU-s energiaszegénységi célkitűzésekről is. A teljes beszélgetés a Mérce Facebook oldalán érhető el, a kapcsolódó cikk pedig ITT

Facebook Comments