Hogyan lehetséges, hogy 30-40 százalékos élelmiszerpazarlás mellett 820 millió ember táplálkozási szokása mégis elégtelen? Milyen ára van a szennyvízelvezetésnek, és hogy néz majd ki az energiatakarékos autógumi? E heti cikkajánlónkban videóval világítunk rá az oroszországi atomellenes mozgalom könyörtelen elnyomására, megmutatjuk a legfrissebb orosz dokumentumgyűjteményt Csernobilról, de olvashatsz a pingvinek hízási szokásairól is. 
Kép forrása: Pexels
Élelmiszer, víz és a pingvinek táplálkozása
A világjárvány alatt különösen erősödött a vadállat-kereskedelem, valamint a globális élelmiszer-ellátási láncok elleni kritikus hangvétel. Az élelmiszeripart övező termelékenység a csúcson jár, mégis 30-40 százalékos élelmiszerpazarlás (=energiapazarlás) mellett 820 millió ember táplálkozási szokása elégtelen. A probléma rendszerszintűnek tűnik. És hogy milyen alternatíva lehetséges? A kétrészes cikkben szó esik az átfogó változás szükségességéről, és például a Magyarországon is egyre erősödő agroökológiai mozgalomról.
Feeding the world without destroying it>>
Az összefoglaló bemutatja a víz és szennyvízelvezetés árának drasztikus emelkedését és okait a 2010-2018 közötti időszak Amerikájában. A változásokkal széles társadalmi rétegek váltak fokozottan kiszolgáltatottá, és a felhalmozott fizetési hátralékok következményeként évente húsz háztartásból egynél kikötik a vizet. A teljes elemzés szintén olvasható a Guardian oldalán.
Revealed: millions of Americans can’t afford water as bills rise 80% in a decade
Legalább a pingvinek élvezik a klímaváltozást. Bármilyen furán is hangzik is, de egy friss tanulmány szerint az antarktiszi jégtakaró olvadása miatt a pingvineknek kevesebbet kell vándorolniuk, ezért híznak és szaporábbak.
At Least Some Penguins Benefited From Record Antarctic Sea Ice Loss>>
Magyar atom Pakson túl
Magyarországon talán nincs ember, aki nem ismerné az anekdotát, mikor Leslie L. Groves tábornok, a Manhattan-projekt vezetője egy tárgyaláson kiment a teremből, Szilárd Leó megjegyezte, hogy most akár magyarul is folytathatnák. Nem hiába maradt fenn a legenda, a magyar tudósoknak óriási szerepe volt az atomenergia fejlesztésében. Most Szilárd Leóról készült tanulmány, amit mindenkinek érdemes elolvasni, akit kicsit is érdekel az atomenergia története. „Szilárd Leó a XX. század egyik legfantáziadúsabb tudósa volt. Egy személyben feltalálta az atomenergia felszabadításának módját, a nukleáris láncreakciót, felismerte annak lehetőségét, hogy ily módon energia nyerhető, sőt atombomba is készíthető, és a hitleri fenyegetettség árnyékában elérte annak kifejlesztését. Ugyanakkor a már kész bomba ártatlan polgári lakosok elleni bevetésének, majd az egész nukleáris fegyverkezésnek legfőbb ellenzője, mondhatjuk, hogy a béke őre volt a nagyon nehéz hidegháborús években.” (Részlet a tanulmányból.)
Elképzelted már, milyen érzés lehet ellenállni az oroszországi nukleáris iparral szemben, ha orosz vagy? A Roszatom ellen tiltakozó orosz állampolgárokat letartóztatták, otthonaikat megsemmisítették, külföldi ügynököknek bélyegezték meg, sőt volt akit még arra kényszerítették, hogy külföldre meneküljön. Az alábbi cikkben és videóban a bátorságáról, a kitartásáról olvashatsz, hallgathatsz.
Nuclear resistance in Russia>>
Ha tudsz oroszul, most szerencséd van. Az Ukrán Nemzeti Emlékezési Intézet néhány napja mutatta be új dokumentumgyűjteményét az SBU (volt KGB) archívumokból Csernobilról. Az iratok orosz nyelven vannak, az előszó és a megjegyzések angolul. A könyv az 1970-es évek elejétől 1986-ig terjedő dokumentumokat tartalmaz.
Чорнобильське досьє КҐБ. Від будівництва до аварі>>
Energetikai Totalcar
Takarékosabb és halkabb gumik jönnek. 2021. május 1-jétől új környezetvédelmi jelöléseket kell feltüntetni az EU-ban forgalomba kerülő gépkocsi abroncsokon. Az új szabályozás szerint az épületekhez és a gépekhez hasonló energiahatékonysági osztályokba sorolják a gumikat és rájuk kell írni, hogy mennyire energiatakarékosak és zajszennyezők.
New EU tyre labels roll out to drive fuel savings and mute noise pollution>>
A Global EV Outlook egy éves kiadvány, amely nem csak az elektromos mobilitás legújabb globális fejleményeit járja körül, de 2030-ig kitekintő előrejelzésekkel is él. A jelentés sok egyéb mellett foglalkozik a töltési infrastruktúra, az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás és az akkumulátorok témakörével. A dokumentum esettanulmányokat és szakpolitikai ajánlásokat is tartalmaz.