Olvashatsz az dél-amerikai atomhulladék kérdéséről, a brazíliai uránlelőhelyekről, és az energetikai átmenet műszaki aspektusáról. De e heti cikkajánlónkban kiderül az is, hogy mely európai országok függenek leginkább a személygépkocsiktól, és a rezsicsökkentés okozta áremelkedés mit hozhat a jövőben a kiszolgáltatott lakosok számára.
Hírek Európából
A Joint Project csapata összeállított egy gyorselemzést, amiből kiderül, milyen problémákat látnak a szakértők a cseh, lengyel, bolgár, magyar és angol nemzeti energia- és klímatervekben (NEKT) klímastratégiákban az atomenergia szempontjából. A magyar fejezetet az Energiaklub jegyzi.
Comments on the nuclear plans in the NECP>>
London újabb lépést tett a fenntartható távhőszolgáltatás felé. Az alternatív megújuló hőforrások keresése felgyorsult mióta a kormány bejelentette, hogy 2025-től betiltja a gázüzemű kazánok telepítését az új építésű házak esetében. A metróalagutakban felhalmozódó hulladékhő pedig kitűnő alternatívának tűnik, hiszen városszerte nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és a legkorszerűbb hőszivattyús technológiák segítségével könnyen kiaknázható hőforrássá vált. Sőt egyes kutatások szerint a Londonban keletkező összes hulladékhő kiaknázása esetén a város hőigényének 38%-a lenne fedezhető.
Underground line to heat up London homes during winter>>
Érdekes elemzés látott napvilágot, amelyben az EU tagállamainak közlekedési szokásait és annak környezeti aspektusait vizsgálták. A meglepő megállapítások és tényadatok rávilágítanak arra, hogy menyire összetett ez a szektor, és milyen komoly földrajzi eltérések mutathatóak ki a kontinensen belül is. Tudtad, hogy nem a bringás nemzeteknek számító Hollandia vagy Dánia a zöld közlekedés zászlóhajósai? A Kelet-Európai országok jóléti lemaradása kedvezett a közösségi közlekedés elterjedésének. A cikkből arra is fény derül, mely országok függenek leginkább a személygépkocsiktól.
Holland biciklisek, norvég e-autósok? Mi jobban tudjuk, hogyan kell zölden közlekedni>>
Bár nagyon fontos, hogy foglalkozzunk azokkal az emberekkel, háztartásokkal, akiknek súlyos terheket jelentenek a rezsikiadások, sajnos az általános rezsicsökkentés jelenleg inkább drágábbá teszi a lakossági földgázárakat, mint amennyiért be lehet szerezni. Reméljük, hogy az új javaslatok kezelni tudják ezt a furcsa helyzetet, és megoldást jelenthetnek arra nézve is, hogy a mesterségesen alacsony árak ne hátráltassák az energiahatékonysági beruházások megtérülését.
Átalakíthatják a gázárat – az állami energiahivatal hat éve nem javasolt ilyesmit>>
…és az óceánon túlról
Ahogy az alábbi tanulmányból kiderül, az 1930-as években Brazíliában számos nagy uránlelőhelyet fedeztek fel, a dél-amerikai ország azonban az ezt követő évtizedben elsősorban mint nyersanyagszállító jelent meg a nemzetközi piacon, kiváltképp az Egyesült Államok partnereként. Az atomenergia használatára irányuló kutatások csak a következő évtized második felében kezdődhettek meg. Az 1950-es évek gazdaságélénkítő programjaihoz kapcsolódóan a nukleáris energia iránti igény is megnövekedett, de a fejlesztések terén számottevő előrehaladás nem történt. Az 1973-as olajválság a változtatás szükségességére hívta fel az ország vezetőinek figyelmét, előtérbe került a nukleáris kutatások nagyobb ütemű fejlesztése, ugyanis a brazil gazdaság a válság előtti időkben elsősorban a kedvező külső feltételekre, olcsó energiára támaszkodott. A tanulmány célja, hogy bemutassa az atomenergia használatára irányuló fejlesztéseket Brazíliában, elsősorban a külpolitikai kérdések szemszögéből.
Nukleáris energia Brazíliában – a történelmi háttértől a gazdasági és külpolitikai kérdésekig>>
Nem csak Európa küzd a nukleáris hulladék végleges tárolásának-és kezelésének kérdésével. Az egész világon nem épült ugyanis ez idáig olyan létesítmény, ahol a radioaktív hulladék tárolása megoldott lenne. Nincs ez másként Amerikában sem. Most épp Új-Mexikó van veszélyben, a cikkből pedig azt is megtudhatod, miért.
Guest column: New Mexico nuclear facility is bad news>>
Az International Renewable Energy Agency (IRENA) nemrégiben megjelent átfogó kiadványa korszerű szemlélettel és rengeteg látványos ábrával látja el azokat, akik szeretnék az energiarendszer átalakulásának folyamatát megérteni. A 100% megújuló energia céljának elérése kapcsán öt technológiai pillért emelnek ki a szerzők: a) a villamos energia radikális térnyerését (electrification); b) az energiarendszer rugalmasságának javítását (increased power system flexibility); c) a hagyományosnak tekinthető megújulók közül kiemelten fontosnak tekintik a vízenergia és a biomassza szerepét (conventional renewable sources); d) hidrogéntechnológia (green hydrogen); e) innovációs forradalom szükségessége a nehézipar, a repülés és a hajózás területén (foster innovation to address challenging sectors). A kötet tehát alapvetően technológiai megközelítésű, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az energetikai átmenet nem egyszerűsíthető le műszaki fejlesztésekre, számos más tudományterület bevonása szükséges ahhoz, hogy a fenntartható energiagazdálkodásra való átállás megvalósítható legyen.