Példátlan hírek sora vár e heti cikkajánlónkban. Hogyan tárolhatja a tégla az elektromosságot? Milyen egy öt óra alatt összeszerelhető, energiahatékony ház? Paksi atommal Üzbegisztánig? Tartós rezsicsökkentés vagy egyszeri juttatások? Olvashatsz még elemzést a szénkivezetés társadalmi hatásairól, és hoztunk videót az ausztrál karbonsemlegességről is.
Fotó: Unsplash
Példátlan hírek
Lehet, hogy a téglafal fogja forradalmasítani az energiatárolás problémáját? A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint egy módosítással elérhető, hogy az évezredek óta használt tégla tárolni tudjon valamennyi elektromosságot, amelyet szabályozni is tudnak. A kezdetleges technológia egyelőre még csak nagyon kevés áramot tud leadni, de a kutatók bíznak abban, hogy előbb-utóbb a házaink falaiból tudjuk megoldani a világítást vagy a kütyüink működtetését.
Energy storing bricks for stationary PEDOT supercapacitors>>
Nagyon jól kinéző, költséghatékony, gyorsan összeszerelhető készházat tervezett egy spanyol építészcsapat. A házat fenntartható anyagokból készítették, energiahatékony, és ha a tulajdonosok elköltöznének, szétszerelhetik, és magukkal vihetik a kiválasztott új helyre.
Öt óra alatt összeszerelhető energiahatékony ház>>
Elmaradott technológiák
A Globar Energy Monitor jelentése szerint, a világ szénerőműinek száma és kapacitása 2020 első hat hónapjában az ipari forradalom óta először csökkent. A Carbon Brief elemzése szerint a kapacitás visszaesésének oka egyrészt az országok csökkenő energiaigényében keresendő. Továbbá jelentős szerepe van a szigorodó környezetvédelmi előírások és a globálisan egyre nagyobb figyelmet kapó klímaváltozás elleni harcnak is, amely a szenes létesítmények bezárása nélkül nem lehetséges. A globálisan csökkenő szénerőművek száma elsősorban az európai, ezen belül az Egyesült Királyság leépítéseinek volt köszönhető. Így jelenleg Kínában működik a szénerőművek több, mint fele és globális szinten itt adták a legtöbb új erőműre vonatkozó engedélyt is.
Analysis: The global coal fleet shrank for first time on record in 2020>>
Üzbegisztán paksi segítséget kér. És kap is, ahogy az az alábbi hírből kiderül. Bár a világ fejlődő és progresszív országai ma már az atomenergia helyett a megújuló energiaforrások mellett teszik le a voksukat, rajtunk kívül is van még olyan ország, amelyik a 20. században ragadt és az atomenergiát támogatja. Az üzbég minisztérium által közzétett nyilatkozat szerint Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere érdeklődést mutatott az UzAtom és az Üzbég Köztársaság Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Atomenergia Tudományos Központ és az MVM Paksi Atomerőmű közötti együttműködés iránt, méghozzá az atomerőmű építés és a közös tudományos munka területén. Megvitatták továbbá azt a javaslatot is, hogy 100 üzbég hallgató vegyen részt atomenergia mérnökképzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Uzbek, Hungarian ministers discuss cooperation in nuclear energy>>
Kiút a múltból
A Skócia északi részén található Dounreay nukleáris telep a múlt században a gyorsreaktor-technológia kutatásának központja volt, jelenleg viszont szétszerelés alatt áll. A telephely legszennyezettebb területei azok, ahol a kiégett nukleáris üzemanyagot tárolták. A létesítmények jellegéből adódóan ezek a leginkább elérhetetlenek. Ezért a telephely most elkezdett közösen dolgozni egy manchesteri egyetemi konzorciummal, a Robotika és mesterséges intelligencia az atomenergiában csoporttal, hogy megvizsgálják nukleáris telepek szétszerelésének kihívásait.
Dounreay explores decommissioning with robotics experts>>
Az alábbi kiadvány Kelet-Közép-Európa régióinak történetét meséli a szénkivezetés, vagyis a szénalapú hő és áramtermelés okozta kihívások aspektusából, továbbá, részletezi, hogy milyen valójában az élet ma ezekben a szénrégiókban. A nehézségek ellenére számos sikertörténetről olvashatunk a kiadványban. Többek között arról, hogy hogyan szállt szembe egy lengyel közösség a helyi szennyező széniparral, vagy hogy a cseh RE:START program hogyan támogatja szénrégiói fejlődését egy szénmentes gazdaságra átállásban. A történetek egyértelműen mutatják, hogy a szénkivezetés Kelet-Közép-Európában is elkezdődött. ,
És ha már szénkivezetés, a héten mutattuk be Győri Kata kollégánk elemzését, ami a szénkivezetés társadalmi kihívásait vizsgálja, valamint készítettünk egy podcastet is, melyben maga szerző mesél a kutatásáról. A Mátrai Erőmű miatt Magyarország is érintett a kérdésben, így mi is szembesülni kényszerülünk számos társadalmi és gazdasági hatással. A szénkivezetés szükségessége klímavédelmi szempontból egyértelműen elkerülhetetlen, de hogy győzhető meg a 40 éve a helyi szénbányában dolgozó és most munkáját hirtelen elveszítő bányász arról, hogy a szénkivezetés szükséges és alapvetően a szélesebb társadalom hasznait szolgálja? Hogyan érhető el egy társadalmilag igazságos energiaátmenet? Hogyan alakítható át a helyiek kötődése a szénhez, amely hosszú évtizedeken át formálta identitástudatukat?
Az igazságos energiaátmenet a szénrégiókban>>
Hiánypótló, informatív cikk a magyar lakossági gázárak alakulásáról és miértjeiről, a gázárak összetételéről, politikáról, valamint a rezsicsökkentés anatómiájáról. Vajon mit hozhat a 2022-es választások közeledte?
A rövid videó Ausztrália példáján keresztül mutatja be a karbonsemlegesség felé vezető lehetőségeket az energiaszektor területén. A megújulókra, így a napenergiára és szélenergiára épülő energiamix szükségessége, a decentralizált hálózatok, és a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek bezárása vagy háttérbe szorítása, mind-mind a megvalósítás részét alkotják. Ugyanezek az általános elképzelések átültethetők Magyarországra is.
The Green Recovery: how Australia can clean up its act on energy – video>>