Nagy erőkkel készül az EU a szénkivezetésre

Nagy erőkkel készül az EU a szénkivezetésre

Nagy erőkkel készül az EU a szénkivezetésre

Folyamatosan érkeznek a szénenergia-ellátás kivezetésének tervezett dátumairól szóló nyilatkozatok az Európai Unió tagországaitól. Azonban a folyamatos bejelentések miatt nehéz eligazodni azon, hogy ténylegesen ki mikorra tervezi a szenes létesítményeinek bezárását. A Europe Beyond Coal adatbázisa alapján megpróbáltuk egy ábra segítségével egyszerűen összefoglalni, hogy az országok jelenleg hogyan állnak a szénkivezetéssel.

open-pit-mining-1327116_640.jpg

Fotó: Pixabay

Kik azok, akik egyelőre még csak a pálya széléről nézik az eseményeket, de komolyabb erőfeszítéseket nem tesznek? Nem meglepő módon az utóbbi kategóriába azok az országok tartoznak, ahol a szén szerepe a legnagyobb, így azonnali cselekvésük az EU energiaátmenetében elengedhetetlen lenne.

A szénbányászat és a szénalapú villamosenergiatermelés EU-s nagyágyúi közül egyelőre csak Spanyolország, Görögország és Németország jelentette be szénkivezetésének pontos dátumát. Utóbbi gyakran kapja azt a kritikát, hogy 2038-ra kijelölt céldátumával közel sem elég ambiciózus, így esélye sincs elérni a Párizsi Klímaegyezményben vállalt célokat.

szenkivezetes_kata_kep.png

Jóval inkább ad okot az aggodalomra az, hogy olyan nagy szénfelhasználók és kitermelők, mint például Lengyelország – ahol a szén a villamosenergia-termelés kb. 75 százalékát adja – még mindig csupán a szén szerepének csökkentéséről tárgyal. Komolyabb diskurzus arról, hogy mikor állítsák le teljesen a kitermelést és az égetést, még csak most kezdődött el. Ez alapján a lengyel kormány és a szakszervezetek egyelőre a 2049-es évre prognosztizálják az utolsó szénbánya bezárását.  Lengyelország egyébként is – ez alapján nem meglepően – az egyetlen olyan EU-s tagország, amelyik 2050-ig nem vállalta a karbonsemlegességet, mondván, hogy gazdaságilag és társadalmilag nagyban a szénre alapozó tagállamként három évtizednél hosszabb időre lenne szükségük a teljes energiaátmenet megvalósításához. Lengyelországhoz hasonló a helyzet Romániában és Bulgáriában is, ahol a szén szintén jelentős energiaforrás, és még hosszú évtizedekig számolnak is vele.

A szénalapú energiatermelés, mint a klímaváltozás egyik fő okozója, olyan változásokat indított el Földünk klímájában, melyek az összes szénerőmű azonnali leállítása esetén sem lehetnének már visszafordíthatók.

Azzal, hogy a legnagyobb felhasználók képtelenek elköteleződni a szén mihamarabbi kivezetése mellett, napról napra rontják annak az esélyét, hogy felvegyük a harcot az éghajlatváltozás ellen. A legnagyobb szénfelhasználóknak kétségkívül soha nem tapasztalt társadalmi és gazdasági kihívásokkal kell majd szembenézniük a szénkivezetés folyamata során, ám az átállás előbb-utóbb biztos, hogy elkerülhetetlen lesz.

Facebook Comments