Ezen héten is sokat olvastunk klímáról, energiáról, zöldítésről és sok minden másról, ezek közül most is megosztjuk a legérdekesebb cikkeket. E heti cikkajánlónkban találsz híreket Európa legnagyobb napelemparkjáról, elemzést az amerikai elnökválasztás környezetvédelmi kérdéseiről, tanulságos podcast adást a magyar energiahelyzetről, és megmutatjuk az év teknősét is.
Fotó: Pixabay /A kép csak illusztráció/
Változás szele
Örültünk a hírnek, hogy a legnagyobb európai napelemparkot Győrben avatták fel az AUDI két, összesen 160 000 négyzetméteres logisztikai központjának tetején. Sajnos a képet árnyalja, hogy a terület korábban Natura 2000-es védettség alatt állt.
Győrben adták át Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkját>>
Múlt heti cikkajánlónkban elhoztuk a Comedy Wildlife Photography Awards idei 42 legviccesebb természetfotóját, mostanra pedig kiválasztották a verseny nyertesét is. A versenyt két természetfotós, Tom Sullam és Paul Joynson-Hicks alapította, hogy felhívják a figyelmet a vadon élő állatok védelmére.
Comedy Wildlife Photography Awards Winner>>
A jövő heti amerikai választásokon a sok közül az egyik megosztó kérdés, hogy a jelöltek mit kezdenének az energia- és környezetvédelmi ügyekkel. A cikkek témákra és területekre bontva elemzik és hasonlítják össze Donald Trump és Joe Biden terveit és álláspontjait.
ITT egy klasszikus elemzés rengeteg hivatkozással és ITT egy összeállítás az infógrafikákat kedvelőknek.
A zöld energia egyre elérhetőbb és olcsóbb, ennek ellenére energiahasználatunk nagy részét még mindig fosszilis forrásokból nyerjük. A változás a küszöbön, de egyáltalán nem biztos, hogy elég gyorsan zajlanak a folyamatok ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait mérsékelni tudjuk. A globális energiahelyzetről, a megújulók helyzetéről és a magyar energiahelyzetről Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse beszélt a 24.hu Zöld Övezet című podcastjében.
Nagyon kevés, amit a klímaváltozás ellen teszünk>>
Környezetvédelmi aggályok
Borulni kezdett az a venezuelai tankerhajó, amely két éve horgonyoz a Karib-tengeren a Paria-öbölben. A Nabarima nevre hallgató tanker ötször annyi olajat tartalmaz, mint az Exxon Valdez, amely 1989-ben okozott ökológiai katasztrófát Alaszka partjainál. Abban a balesetben körülbelül 200 ezer élőlény pusztult vagy tűnt el, és az állatok tíz év múlva is betegségekben szenvedtek. A jelenleg 25 fokos szögben megdőlt hajó helyzete a súlyos hurrikánszezon miatt még fenyegetőbb, hiszen a katasztrófa a Karib-tenger egész déli felén megroppanthatja az élővilágot.
Az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) kiadott legújabb tanulmánya számszerűsíti a legtöbb megbetegedést és halált okozó légszennyező anyagok okozta orvosi kezelések, elvesztett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek pénzügyi értékét. Az Európai Unió városait összehasonlító listán Budapest huszonkettedik helyen végzett. 3300 millió eurót, azaz a fővárosunkban megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz a fővárosban a szennyezett levegő.
How much is air pollution costing our health?>>
Nemcsak az a fontos, hogy energiahatékony termékeket vásároljunk, de az is, hogy utána azok tényleg hatékonyan működhessenek: ne feledkezzünk meg tehát a rendszeres karbantartásról! A szakértői tippeket és trükköket a cikkben olvashatod.
A Bankrolling Extinction című kutatás, melyben a pénzügyi szektor környezetre gyakorolt hatását vizsgálták, megállapította, hogy a pénzügyi szektor jelentős szerepet tölt be a fajok tömeges kipusztulásában, és az emberi, valamint a kisebbségek jogainak megsértésében is. Az 50 vizsgált globális bank 2,6 ezer milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtott 2019-ben olyan tevékenységekre (például fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, mezőgazdaságra, infrastrukturális fejlesztésekre és logisztikára), amelyek bizonyítottan csökkentik a biodiverzitást.
The banking sector’s role in the global biodiversity crisis>>