A szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására. Az elmúlt száz évben kialakított energiarendszer fenntarthatatlan, mostanra egy sokkomponensű válság veszélyezteti az emberiség puszta létét, ezért elkerülhetetlen az energiarendszer mielőbbi radikális átalakítása. A hatékonyság fokozása és a tudatosság javítása mellett a megújuló energiaforrások ésszerű felhasználása segíthet hozzá a lényegesen kisebb környezeti és társadalmi károkhoz.

^{Fotó: Pixabay}

Az élvonalban járó országok kutatói tudományos elemzésekben vizsgálják és igazolják akár a 100% megújuló részarány elérésének reális megvalósíthatóságát is. Mindez az energiatervezés és az energiagazdálkodás gyakorlatában is világosan érzékelhető irány. Ma a termelési oldalon a kapacitásbővítés egyik kulcsszereplője a szélenergia, amelyben a globális összteljesítmény 2000 óta harminchatszorosára (!) nőtt, és a növekedés nem látszik megtorpanni.

^{A szélerőművek és atomerőművek teljesítményének változása globális léptékben (MW), Forrás: WWEA 2020; Schneider, M. – Froggatt, A. 2020}

Az Energiaklub ezért a legfrissebb tudományos eredmények feldolgozásával átfogó elemzést készített és önálló kutatást végzett a szélenergia alkalmazásáról Szélenergia a 21. században – és Magyarországon címmel, és a legfontosabb megállapításokat hét pontban foglalta össze.

1. Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek, vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok teszik lehetetlenné.
2. A szélenergia esetében is számolni kell a környezet terhelésével, de ez – szemben a jelenleg domináns technológiák károkozásával – gondos tervezéssel egy elfogadható szint alá szorítható.
3. Az üzemeltetők tapasztalata alapján bizonyosan állítható, hogy a szélturbinák hazánkban gazdaságosan üzemeltethetők. A működésük ezen jellemzőjét meghatározó kapacitásfaktor a már 15 éve működő hazai szélerőmű-állomány esetében jellemzően hasonló vagy jobb értéket mutat, mint az európai vagy a német átlag.
4. A világban a megújuló energiaforrások támogatottsága kiemelkedően magas, ezen belül a szélenergia megítélése is kifejezetten pozitív. Különösen érdekes, hogy a szélerőművek közelében élők esetében az átlagosnál is jóval magasabb a technológia elfogadottsága.
5. A szélenergia hazai térnyerése jelentősen csökkentené Magyarország energiaimportját, kiszolgáltatottságát, ráadásul úgy, hogy mindez az adófizetők számára nem jelentene olyan mértékű anyagi terhet, mint a paksi atomerőmű bővítésének várhatóan 10 000-20 000 milliárd forintos végső költsége. A hazánk által vállalt klímacélok elérése – és általában az energialábnyom radikális csökkentése – egy szélenergiára is alapozó fenntartható energiarendszer segítségével lényegesen olcsóbban volna megvalósítható.
6. A szélenergia az élet számos más területén, így a vidéki munkahelyek bővítésében, helyi adóbevételek megteremtésében, a környezeti terhelés radikális csökkentésében is oroszlánrészt vállal szerte a világon – ezek a járulékos előnyök jelentősen hozzájárulnak a szélerőművek globális térnyeréséhez.
7. A szélerőművek önmagukban, de a napelemes technológiával együtt sem jelentenek megoldást korunk energetikai kihívásaira – ma már a környezetgazdálkodás egészének rendszerében kell gondolkodnunk. A fenntartható energiarendszer alapvetései nem értelmezhetők helyesen a 20. századi energiagazdálkodás centralizált eszközökre építő logikája és műszaki-gazdasági szemléletmódja révén. A 21. században szofisztikáltabb megoldásokra van szükség és lehetőség, nem elegendő csupán mennyiségekben gondolkodni, ahogyan eddig. A magas szintű hatékonyság és környezettudatosság, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimalizált felhasználása lényegesen jobb környezeti és társadalmi mutatókat eredményez, és éppen ezek a fenntartható energiarendszer legfőbb jellegzetességei.

A kötet célja tehát, hogy a technológiáról mint a 21. századi energiarendszer egyik fő eleméről, a legújabb ismeretek és tendenciák tükrében, tudományos alapossággal rajzoljon képet. A tanulmánykötetet egy 12 fős szerzőgárda jegyzi, köztük gyakorlati és elméleti szakemberek, tapasztalt, nemzetközi publikációkkal rendelkező kutatók és fiatal szakmai reménységek egyaránt helyet kaptak.

A tanulmány teljes terjedelmében innen letölthető>>

A tanulmányt bemutató webinár felvétele elérhető a Youtube csatornánkon:

szélenergia tanulmány