Az energia demokratizálása

Közösségi Energia – Energiaközösségek

^{Fotó: Pixabay}

Szerző: Horváth Nóra

A közösségi energia vagy energiaközösségek alatt kezdeményezési formák és finanszírozási módok széles választékát érthetjük. Közös céljuk azonban, hogy az energiaellátással és az energiarendszerekkel kapcsolatos döntések meghozása az emberekhez közelebb kerüljön. A kezdeményezéseken keresztül közösségek, lakosok önkormányzatok, kisvállalkozások válnak tulajdonosává és egyúttal üzemeltetőjévé a jellemzően megújuló energiaforrásokra alapuló rendszereknek. A jó gyakorlatok a környezeti értékek és érdekek figyelembe vételével valósulnak meg, a gazdasági profit célja helyett szolidaritásra, kölcsönös segítségnyújtásra, közösségi tudásátadásra építenek.

A közösségi energiatermelésnek hatalmas potenciálja van világszerte. 2050-re az Európai Unión belül akár a háztartások felénél találkozhatunk megújuló alapú energiatermeléssel, melynek 37 százaléka származhat energiaközösségi konstrukciókból.

A közösségi energia kezdeményezés tagjai egyszerre termelői és legfőbb fogyasztói is az általuk termelt áramnak. Az EU Megújuló Energia Irányelve (RED II) alapján immár az energiaközösségeknek joguk van a megújulókból, így például napenergiából, biomasszából, szélenergiából származó energiájukat a megtermelés mellett tárolni, használni és eladni. A számoknál maradva szintén 30 éven belül a prosumer, azaz termelő-fogyasztó potenciál EU szinten 1558 TWh-ra nőhet, Magyarországra vetítve pedig a 21 TWh-t érheti el, de persze kérdés, hogy ennek mekkora része fog energiaközösségi konstrukciókból származni. A 2050-es várakozások azt is előrevetítik, hogy prosumerek kétszer annyi áramot tudnának termelni, mint ma az EU-ban működő atomerőművek összesen.

A közösségi energia az energia-rendszerváltás kulcsszereplője. Az Energiaklub elemzése is rámutatott, hogy létezik alternatíva a jelenlegi centralizált energiarendszerre. Az energiafüggőséggel, korrupcióveszéllyel, fosszilis importtal jellemezhető rendszer és megtestesülése a Paks II beruházásban reálisan lecserélhető Magyarországon is egy rugalmas, megújulókra épülő decentralizált energiarendszerre. Az igazságos energiaátmenethez elengedhetetlen az energiaközösségek létrejötte, így a megfelelő jogi környezet létrehozása, és a tudatos és elkötelezett lakossági részvétel igénye is.

Az MTVSZ Energia kisokosa a közösségi energia kezdeményezések következő előnyeire hívja fel a figyelmet:

A megújuló energia támogatottsága és irányába a társadalmi tudatosság nő
Több anyagi forrás áll rendelkezésre a megújulókra
Alacsonyabb károsanyag kibocsátások
Az energiaszükséglet csökkentése
Anyagi előnyök a közösségek számára
Csökkenő energiaszegénység
Erősebb közösségek
Olcsóbb energia mindenki számára

Látható, hogy megfelelő támogatási rendszer kialakításával egy energiaközösség a helyi fejlesztések katalizátora lehet. Az energiaközösségek nagy előnye, hogy olyan szociálisan hátrányos, energiaszegény háztartások is be tudnak kapcsolódni, akik egymagukban képtelenek lennének fejlesztésbe kezdeni. A közösség célzott segítséget nyújthat az energiaszegény háztartások számára vagy a támogatási rendszer segítségével akár az épületek általános energiahatékonysági fejlesztésére is sor kerülhet, amivel tovább csökkenthetők az energiára fordított kiadások. A megújuló-alapú energiaközösségek alapításával kiválthatjuk a fosszilis tüzelőanyagok termelte energiát, ami hozzájárul a dekarbonizációs célokhoz, és ezáltal a fenntartható jövőhöz. Az energiahasználattal kapcsolatos tudatosság növekedése is kulcs, ugyanis olcsóbb energiaárak mellett a tudatos energiahasználat tudja a csökkenő energiaszükségletet elősegíteni.

Az energiaközösségi kezdeményezések számos finanszírozási modellre vagy akár kombinációjukra támaszkodhatnak. Az MTVSZ már említett kiadványa a finanszírozások opciójaként részletezi a közösségi finanszírozási modellt, az energiaszövetkezeti sémát, az ipari fogyasztókkal való együttműködést vagy energiahatékonysági szolgáltató céggel (ESCO) és lakásszövetkezetekkel való harmadik feles finanszírozást. Lehetőség lehet továbbá már kipróbált alternatív támogatási rendszerek adaptálására, uniós források vagy kedvezményes hitelek felvételére. A már meglévő jó gyakorlatok és energiaközösségek alapítása iránt érdeklődők számára is érdemes ezt a kisokost vagy méginkább a REScoop, azaz a megújuló energia szövetkezetek európai hálózatának honlapját és angol nyelvű dokumentumát átnézni.

^{RESCoop hálózata, egyértelműen kirajzolódik a kelet-európai energiaközösségi kezdeményezések hiánya https://www.rescoop.eu/network/map/}

Az uniós jog után 2020. végére a magyar jogban is megjelent az energiaközösségek fogalma. A szövetkezetiség mellett nonprofit gazdasági társaság formájú energiaközösségek létrejöttére is lehetőség van, amely segíti az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint vállalatok szerepvállalását. Az áramtörvény kiegészítése kiemeli továbbá a környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítását mint az energiaközösségek alapvető célját. Ezen célok megvalósíthatók akár villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetésével is.

A változó jogi környezettel és az uniós, illetve hazai pályázati lehetőségekkel egyre elérhetőbbé válik Magyarországon is a közösségi energia hasznosítása. Az energiaközösségi és energiaszegénységi relevanciája miatt érdemes lesz a POWERPOOR projekt aktualitásait is követni. A projekt célja olyan támogató programok/sémák kifejlesztése, amelyek az energiaszegénységben élő családokat arra ösztönzik, hogy alternatív finanszírozási megoldások segítségével (pl.: energiaközösségek létrehozásával, közösségi finanszírozási formák meghonosításával stb.) javítsanak élethelyzetükön.

Források és egyéb hasznos linkek:

Facebook Comments