Divattrükkök a fenntarthatóság jegyében, hírek az új lengyel széltörvényről és tények a japán atomerőművek hulladékáról. E heti cikkajánlóban olvashatsz a paksi titkosításról, és Lengyelország első tengeri széltörvényéről is.
Japánban egyre nagyon fejtörést okoznak az atomerőművek. A hulladékok végleges elhelyezése megoldatlan, a kiégett fűtőelemek végleges lerakójának helyszínkijelölése szinte el sem kezdődött. Ezek ideiglenes tárolása is egyre komolyabb probléma a hatalmas költségek miatt. Emellett az elöregedő erőműparkból kiselejtezett atomerőművek leszerelése is beláthatatlan összegekbe kerül, többek között a hulladékok elhelyezésének problémája miatt. A szigetország energetikai szakértői már nem atomenergiában gondolkodnak, hanem egyre inkább a megújuló energiaforrások viharos ütemű kapacitásbővítésében látják a jövőt. A fentiek tükrében nem csoda, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség leköszönő elnöke, Nobuo Tanaka már 2018-ban azt nyilatkozta, hogy az atomenergia nevetségesen drága („ridiculously expensive”) a napenergiához képest, és gazdasági értelemben már nem versenyezhet vele.
Japan’s carbon neutrality dilemma: More nuclear power or more renewables?>>
2020. júniusa óta végzi az Országos Atomenergia Hivatal az új atomerőművi blokkok engedélyezését, és várhatóan hosszabbítási időt is fog kérni a kérelmek elbírálására. Az OAH szerint vannak kevésbé jól kidolgozott részek is. A több tízezer oldalas dokumentum elbírálása a hivatal fennállásának legnagyobb volumenű eljárása, mindezek mellett azonban az OAH munkaerőhiánnyal küzd.
Paks II.: hosszabbíthat az atomhivatal>>
Csaknem hat év után döntött az Alkotmánybíróság a Paks 2-ről szóló törvényben szereplő 30 éves titkosításról. A titkosításról kimondták, hogy az nem alkotmányellenes, ugyanakkor több kérdés is tisztázatlan maradt. Több bíró is különvéleményben az alapvető jogok biztosára hivatkozva azt írta: a törvény „egy teljes nemzedéket elzár attól, hogy a Magyarország energiastratégiáját hosszútávon meghatározó beruházással kapcsolatos meghatározó jelentőségű adatokat megismerjen”.
Nem zavarja az AB-t a 30 éves paksi titkosítás>>
A lengyel parlament egyhangúlag elfogadta Lengyelország első tengeri széltörvényét, amely megnyitja az utat Lengyelország számára a tengeri szél fejlesztésére a Balti-tengeren. A törvény február 1-jén lép hatályba, miután azt Lengyelország elnöke aláírta.
Poland adopts historic Offshore Wind Act>>
Gombamód szaporodnak a legkülönfélébb minősítések, tanúsítások, amelyek azt hivatottak mutatni, hogy mennyire fenntartható egy adott termék. Nem könnyű azonban kiigazodni a címkék között, sem azt átlátni, hogy mit is takarnak ezek és mire jelentenek garanciát. A Tudatos Vásárlók Egyesületének adatbázisa ebben segít.
Mit jelentenek a ruhacímkéken lévő „fenntartható” jelölések?>>
A klímaváltozásból és a népességrobbanásból fakadó erőforrás szűkösség aránytalanul érinti a Föld országait, de a különböző társadalmi rétegeket is. Egyre többen adnak hangot annak, és a közvélemény is hajlamos azt felerősíteni, hogy a szűkülő erőforrásokért való verseny idővel feloldhatatlanná válik, és erőszakos konfliktusokhoz fog vezetni. Ezeknek az elgondolásoknak a középpontjában az édesvíz áll, amit immáron tőzsdén is lehet jegyezni.
Miért (nem) lesz háború a víz miatt? Konfliktusok lehetséges kezelése egy vízhiányos világban>>