– Az energiaszegénység –
Szerző: Horváth Nóra
Mi az a probléma, amely összekötheti a nyáron forró, télen pedig hideg házakban élő magyarokat, az egyszemélyes háztartásokat, a lakás bevilágításához esténként gyertyát használó szegényeket és a rossz energiahatékonyságú lakásokban élők millióit? És ismerős-e a fűtési szezon beálltával a házakra települő sűrű füst? Az a szúrós szag? Mindez az energiaszegénység szerteágazó problémájával hozható összefüggésbe. A cikk az energiaszegénység okaira és hatásaira, Európai Uniós és pontosabban magyarországi jelenlétére fókuszál. Ne feledjük, az energiaszegénység problémája megfelelő rendszerszintű lépésekkel és egyéni erőfeszítéssel enyhíthető és megszüntethető!
Energiaszegénységről átfogó értelmezés szerint akkor beszélünk, amikor egy háztartás nem képes a tisztességes élethez szükséges alapvető energiaszolgáltatásokból kellő mértékben részesülni. Ezen energiaszolgáltatások alatt legtöbbször a fűtés kerül előtérbe, ugyanis a megfelelő fűtőrendszer és fűtőanyag hiánya megkeseríti a mindennapokat, bizonyos esetekben kihűléses halálhoz vezet, és egyéb súlyos egészségügyi hatással van az energiaszegénységben élőkre és környezetükre. Európában a lakossági energiafogyasztás nagyjából kétharmadát teszi ki a fűtésre felhasznált energia, amely többnyire földgázon vagy szilárdtüzelésen alapul, így környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos a fűtésről beszélni.
Kép: © Stéphanie Lacombe
A téli fojtogató ‘ködre’ gondolva belátható, hogy a nem megfelelő fűtési lehetőségek és szokások az energiaszegény háztartások környezetét is egészségügyi veszélybe sodorják. 2019-es OECD adatokat nézve egymillió lakosra vetítve évente 717 ember hal meg légszennyezettséghez kötődő betegségben Magyarországon, ami mögött nagy arányban a nem megfelelő fűtéssel felszabaduló gázok és szállópor áll. A hulladékkal, vizes fával vagy lignittel való fűtés azonban legtöbbször nem a rossz szokásnak tudható be, hanem hogy az adott háztartásnak egyedül ezekhez van lehetősége hozzájutni. A lignit mai napig a szociális tüzelő egy formáját képezi, és olcsó szállítása miatt önkormányzatok gyakorta választják a szociális tűzifa helyett. Káros fűtési formák mellett is, évente számos megrendítő hír olvasható az otthon hidegében történő halálesetekről. A hideg, nyirkos lakásban élés felerősíti és újratermeli az energiaszegénység problémáját, mivel stresszt, ezzel romló egészségügyi állapotot, mely ismét stresszt és egészségügyi kockázatot okoz, ami kevesebb elkölthető jövedelemhez vezet.
A méltó élet alapfeltétele a fűtés párja: a hűtés is vagy például az áramszolgáltatás megléte, mely az éjszaka bevilágításával biztonságérzetet ad, és elnyújtja ébrenléti óráinkat vagy éppen megforgatja mosógépünket. A modern kapcsolattartás alapja az internet és mobiltelefon használat, így a digitális eszközök megléte és minősége eddig is meghatározó volt, azonban a járványhelyzettel az oktatás is a digitális térbe került át, sok gyermeket ezzel lényegében kizárva az oktatásból és még jobban elmélyítve az eddig is súlyos társadalmi különbségeket.
Számos tényező játszik szerepet abban, hogy egy háztartás energiaszegénnyé váljon. A háztartás jövedelmi helyzete, a lakás minősége és műszaki felszereltsége mellett azonban az energiához való hozzáférés sem evidens, így például bizonyos háztartások számára a villamoshálózathoz való csatlakozás vagy a gázszolgáltatás elérhetősége is infrastrukturális nehézségekbe ütközik. Az energiaszegénységet befolyásoló háztartásokon kívüli tényezőkhöz sorolhatjuk az adott ország vagy régió éghajlati és időjárási sajátosságait, az energiaárakat és az ezzel valamennyire összefonódó szakpolitikákat, melyek Magyarország esetében elsősorban uniós és nemzeti szinten jelennek meg.
Kép: © Janos Kummer
Az energiaszegénység nemcsak a jövedelmi szegénységben élőket érinti, hanem szélesebb rétegek problémája. Az idősek, egyszemélyes háztartások, fogyatékossággal élők és egyszülős családok kifejezetten veszélyeztetett csoportok, és hiába nem szegények, mégis sokszor jövedelmük jelentős részét költik a rezsire. A szegénységben és egyben energiaszegénységben élő családok szegénységből való kiemelkedési esélyeit tovább rontja a gépesítés és az energiaszolgáltatásokat érintő infrastruktúra hiányosságai, melyek hosszassá és munkaigényessé teszik a háztartási feladatok ellátását. A tradicionálisan női szerepkörbe tartozó takarítás, gyermek- és idősgondozás végeláthatatlan feladatai így bebetonozzák a nőket a fizetetlen, társadalmi reprodukciós munkákba.
Látható tehát, hogy az energiaszegénység egyszerre szociális, társadalmi, környezeti és műszaki probléma, és így gazdasági és politikai témává is válik. De mégis hány embert érint? A válaszadást megnehezíti, hogy jelenleg nincs elfogadott definíciója vagy egy adott mérési módszere uniós szinten. Európára fókuszálva az látható, hogy az eltérő történeti örökségek, szociális ellátórendszerek különbségei és eltérő gazdasági, időjárási viszonyok miatt régiónként más mértékű és jellegű a probléma. Emiatt kézenfekvő nem EU-s, hanem országos szinten megalkotni a definíciót és mérési módszertant. Magyarországon egyelőre ez nem történt meg. Általánosan és talán nem nagy meglepetésként elmondható, hogy Kelet-Európa és Dél-Európa lakosságát erősebben sújtja az energiaszegénység Észak- illetve Nyugat-Európa lakóihoz képest. Egy 2020-ban megjelent jelentés alapján EU-szinten akár nagyjából 82 millió ember lehet az energiaszegénység által érintett. 2018-as adatok alapján Magyarország lakosságának 11,1%-ának volt elmaradása a közüzemi számlákban és a lakosság 6,1%-a volt képtelen otthonát megfelelő hőmérsékletre felfűteni. A négy mutatóból létrehozott Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) is kiugróan magas energiaszegénységet mért Magyarországon. Angolul értőknek érdemes az EU Energy Poverty Observatory (EPOV) honlapját felkeresni, ahol átlátható és könnyen értelmezhető formában lehet böngészni az európai unióban használt további mérési módszereket és adatokat.
Az energiaszegénység hatásai megrendítők, azonban e sokrétű problémával szemben nem vagyunk eszköztelenek, és sokfajta választ adhatunk, legyen szó akár állami szakpolitikáról, EU-szintű célkitűzésekről, önkormányzati kezdeményezésről vagy a helyi közösség által kezdeményezett programról. További cikkekben részletesen foglalkozunk az energiaszegénységgel összekapcsolható szakpolitikai környezetről, jó gyakorlatok bemutatásáról és arról, hogy miként fokozhatjuk a fogyasztói tudatosságunkat.
| Az energiaszegénység bemutatására remek példa az Elosztó Projekt. A honlapot (https://www.elosztoprojekt.hu/) felkeresve pontos és aktuális információkhoz lehet jutni az energiaszegénységről és aktualitásokról. |