Ki az erősebb a Duna medermélyítésének szabályozásánál, a természetvédelmi vagy a beton lobbi? Mi a szélerőművek építésének titka Kínában? Hogyan kel életre a tengeri csiga önmaga lefejezése után? Mi a helyzet az atomhulladékkal a fukusimai katasztrófa helyszínén 10 évvel a robbanás után? Színes hírcsokor a hosszúhétvégére az Energiaklub szakértőink ajánlásával.
Zöld hírek
Göteborgban manapság a raktárakból éttermek lettek, a kazánházakból művészeti galériák, a vágóhidakból borászatok. A megdöbbentő statisztikák azt mutatják, hogy a helyi szállodák 95 százaléka zöld tanúsítvánnyal rendelkezik, és a tömegközlekedés 97 százaléka megújuló energiaforrásokkal üzemel. Az idén 400. születésnapját ünneplő svéd nagyváros nyerte el a Lonely Planet 2021-es Fenntartható Városok listájának első helyét.
Gothenburg earns Best Sustainable City Stay accolade from Lonely Planet>>
Kína 2020-ban több új szélerőművet épített ki, mint az egész világ együttvéve az előző évben, ami a szélerőmű-telepítések éves rekordját eredményezte a Covid-19-járvány ellenére is. Közel 100GW teljes kapacitású szélerőműveket építettek 2020-ban, ami közel 60% -os növekedést jelent az előző évhez képest
China leads world’s biggest increase in wind power capacity>>ű
Eddig nem ismert viselkedést fedeztek fel japán kutatók több tengeri csigafajnál is. A regenerációnak meglehetősen extrém formái ismertek az állatvilágban, bizonyos hüllők és gyűrűsférgek esetében korábban is tudható volt, hogy egy-egy testrész elvesztését nemcsak túlélik, hanem egyenesen része a mindennapjaiknak, ám olyanra még nem találtak példát az amatőr és a profi természetbúvárok, hogy egy állat önmagát fejezze le, és maga a fej új testet növesztve élje túl a drasztikus procedúrát.
AZ ÖNLEFEJEZŐ TENGERI CSIGA A TERMÉSZET LEGÚJABB CSODÁJA>>
Atomhelyzet
A fukusimai katasztrófa óta helyzet Japánban még mindig nem stabilizálódott. A közép- és hosszú távú ütemtervet ismét felülvizsgálták, a kiégett nukleáris üzemanyag és az olvadt, sérült üzemanyag kezelésének tervei tovább késnek. A Tokyo Electric Power Company és a japán kormány beismerte, hogy a radioaktív-szennyezett víz tárolási kapacitása 2022-ben eléri a csúcsot a fukusimai atomerőműben, míg a kormány által kijelölt testület a víz környezetbe (óceánba, egészen pontosan) engedésére tett javaslatot. 10 éve történt a fukusimai katasztrófa.
Az atomenergia alkonyára – 10 éve történt a fukusimai atomerőmű-baleset>>
Érdekes írás látványos grafikákkal arról, hogy a Fukushima Daiichi Atomerőműben 10 évvel a balesetet követően még mindig csak csekély eredményeket sikerült elérni a katasztrófa utáni kárelhárításban. A romok és a törmelék eltakarításának nehézségei mellett a másik fő kihívás a radioaktív hűtővíz kezelése és elhelyezése. Az elmúlt évtizedben több mint 1,24 millió tonna tríciummal szennyezett víz halmozódott fel, amely lassan szinte minden rendelkezésre álló zugot elfoglal a fukusimai Daiichi üzem területén. A problémára mindenki által elfogadható megoldás nem látszik körvonalazódni.
Why cleaning up Fukushima’s damaged reactors will take another 30 years>>
Online tart közmeghallgatást a Paks II. a létesítési engedélykérelmek tárgyában.
Amennyiben bárkinek aggálya vagy kérdése lenne az új paksi reaktorblokkok létesítésével kapcsolatban, március 18-ig jelezheti az Országos Atomenergia Hivatal felé. Fontos tudni, hogy a létesítési engedélykérelem több éves csúszásban van, és az OAH-nak nincs elég alkalmazottja a többezer oldalas dokumentum felülvizsgálatára, ahogy arról a sajtó már részletesen beszámolt.
Közmeghallgatás Paks II. létesítési engedélyezése tárgyában>>
Környezetpolitika itthon
Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Bele kell-e törődnünk, hogy a Duna természeti értékei tovább károsodnak, vagy ezúttal sikerül megfelelő kompromisszumot kialakítani a hajóútfejlesztési, természetmegőrzési és egyéb folyóhasználati (vízbázis, rekreáció stb.) szempontok között? Ki az erősebb, a természetvédelmi, vagy a beton lobbi? Podcast ajánlónkban Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, természetvédelmi mérnök mesél a Duna medermélyítésének, szabályozásának, a megnövekedett hajóforgalomnak a környezeti hatásairól.
Hajózni márpedig kell. De milyen áron>>