Az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia-termelés 14 százalékát. Mindezt a közelben bányászott, alacsony fűtőértékű, erősen levegőszennyező lignitből. A legnagyobb magyarországi széntüzelésű erőmű működésének valós költségeiről, a zöldítési kísérlet realitásáról, és szénkivezetés társadalmi hatásairól szólt az Energiahajó hatodik adása.
Az Energiaklub, a Qubit és a Trip hajó közös rendezvénysorozatának legújabb részében Bart István Győri Katával, az Energiaklub szénkivezetés szakértőjével, Felsmann Balázs közgazdásszal és Hargitai Miklóssal, a Népszava főszerkesztő-helyettesével vitatta meg a Mátrai Erőmű sorsát.
A mostani kormányzati kommunikáció alapján 2025-ben bezárnak az erőmű lignitblokkjai, és ezeket egy 500 megawattos gázturbina-alapú erőmű váltja majd fel. Ezt egészíti ki a visontai és a bükkábrányi telephelyeken készülő 200 megawattos napelemes energiatermelési kapacitás. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az EU úgy döntött, hogy az ún. méltányos átállás alapból nem támogatja az újonnan létrehozott gázerőműveket. Győri Kata kiemelte, hogy a 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél elérése mellett ez is ösztönzőleg hathat az államra a szénalapú energiatermelés kivezetésében.
Társadalmi hatások, azaz mi lesz a munkaerővel?
Fontos megoldandó kérdés az átállás által érintett munkaerő átképzése is, ha nem akarjuk munkanélküliek tömegét hagyni a régióra. Az EU szénrégiókra vonatkozó egyik kutatása szerint Észak-Magyarországon 900 ember dolgozik erőműben és további 1700 a bányákban. Ebből 2000 ember munkája kötődik a lignithez. Főként az ő újrafoglalkoztatásukról kellene gondoskodni. Az ITM és az erőmű vezetése már elindított egy több éves projektet az érintettek számára, amit az EU is támogat a méltányossági alapból. Erre már több külföldi jópélda is előttünk áll, melyeket Győri a beszélgetésben részletesen be is mutatott.
Kapacitásváltás
A szakértők abban is egyetértettek, hogy a változások beindításakor fontos lenne nem olyan karbonintenzív szereplőket bevonzani, mint az autóipar vagy a gépipar. Egy uniós elemzés szerint 2050-re a régióban akár 2100 embert is foglalkoztatni tudna a megújuló energiatermelés és a tiszta technológiákat alkalmazó vállalatok. Romiában például szélturbinák telepítésére és karbantartására képezik át a munkavállalókat. Ezt a mintát követve két legyet üthetnénk egy csapásra, hiszen ez a módszer nemcsak a szénkivezetés társadalmi hatásait oldaná meg, hanem a szélerőművek telepítésére is ösztönzőleg hatna hazánkban.