– Helyi, közösség alapú válaszok az energiaszegénységre–
Szerző: Horváth Nóra
Magyarországon széles társadalmi rétegek szorulnak akut szociális segítségre. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az energiaszegény háztartások megsegítése csak egymásra épülő, előre megtervezett lépésekben mehet végbe. Ugyanakkor a felülről induló intézkedések nem elegendőek, a lokális kezdeményezések nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az energiaszegénység felszámolásában. Milyen programok jelenhetnek meg az állami intézkedések kiegészítéseként vagy akár alternatívájaként? Ebben a cikkben reménykeltő és gondolatébresztő közösségi alapú programokat, kezdeményezéseket mutatunk be.
Európa államszocialista múlttal rendelkező országait vizsgálva jelentős mértékű energiszegénységgel találkozunk. A rendszerváltás előtti időszak Magyarországon valóban biztosította az ország széleskörű villamosítását, kiterjesztette a háztartási áramellátást, növelve ezzel a jólétet, azonban bebetonozta a fosszilis energiahordozókra és atomenergiára épülő centralizált energiaellátást is. Az államszocialista időszak infrastrukturális maradványai és tulajdonszerkezetük, így a rossz energiahatékonyságú panelépületek és Kádár-kockák, majd a piaci liberalizációs folyamatok kiszélesedése olyan szociális kihívásokat támasztottak Magyarországon, amelyek orvoslására még nem érkezett kielégítő válasz.
Az emelkedő energiaárak, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatása, a lakhatási válság és a szűkülő munkapiaci lehetőségek széles társadalmi csoportokat tettek rendkívül kiszolgáltatottá. Nagyrészben ezek a tényezők vezettek el azokhoz a 2019-es jövedelmi viszonyokhoz, amelyek alapján a magyarok 36%-a nem rendelkezik egy havi tartalékkal sem, és a lakosság ugyanekkora része tudna összesen 1-2 hónapot átvészelni a jövedelmének elvesztése esetén. A járványidőszak tovább mélyítette a nehézségeket és kiterjesztette az energiaszegénység problémáját is.
A magyar energiaszegénység terén információs forrásként szolgáló Elosztó Projekt szakértői egyértelműen megfogalmazták, hogy az energiaszegénység jelentős csökkentése és felszámolása csakis nagyszabású állami szerepvállalás esetén érhető el. Ezeknek egyidejűleg kell javítania a háztartások jövedelmi szintjét, az energia megfizethetőségét, a lakhatáshoz és az energetikai beruházásokhoz való hozzáférést. A jelenlegi szabályozási és támogatási rendszer további fejlesztése nélkülözhetetlen az energiaszegény háztartások kellő megsegítése érdekében. Az állam kulcsszereplő az energiaszegénység elleni küzdelemben, azonban a probléma többdimenziós jellege miatt más erőfeszítéseket is kell érte tenni. Felmerül tehát a kérdés, hogy az állami támogatások és szabályozások mellett mire érdemes még építeni? Hol érdemes az energiaszegénység ellen küzdeni? Kiknek a bevonásával?
Az energiaszegénység problémájának feltérképezését a rejtett tényezők kifejezetten megnehezítik. Míg a gáz vagy villanyszámlákkal való elmaradások jól mérhetőek és rendelkezünk is róla adatokkal, addig a környezetre és egészségre mért károk már kevésbé egyértelműek, az energiaszegénységből és szegénységből fakadó szégyenérzet valamint a társadalmi kirekesztés hatásai pedig sokszor láthatatlanok a döntéshozók számára. Utóbbiak érzékelésére nagyobb lehetőség kínálkozik közösségekben vagy kisebb településeken.
Egy helyi, közösségi kezdeményezés védőhálót, jókedvet, rugalmas ellenálló képességet és olyan kapcsolatokat biztosíthat, amin keresztül a munkakeresés is egyszerűbbé válik. Ilyen lehet egy közösségi kert és komposztáló létrehozása, a helyi termékek forgalmazását népszerűsítő bevásárló közösség megalapítása, fogyasztói szövetkezet szervezése vagy energiaközösség alapítása. A kezdeményezés lehet időszakos, nagyon alacsony tőkeigényű is, mint a tűzifaaprító esemény Máriahalmon. Itt a helyi, erejük teljében lévő lakók a település idősebb lakóival szolidaritást vállalva rendezik meg a fűtési szezon előtti összejövetelt.
Remek a baksi Fényhozók Alapítvány kezdeményezése is, melyben helyi közösségi szintű döntéshozatalban dől el, hogy kapja a következő napelemes rendszert, mennyibe kerüljön a bérlése, és közösen tanulják meg a felszerelés használatát is. A támogatottak olyan családok, akik áramszolgáltatás nélküli életre kényszerültek, így esténként teljes sötétségben élnek vagy éjszakáikat a költséges gyertyázással nyújtják meg. A rendszer LED szalaggal segíti a ház bevilágítását és egy telefon töltését.
Kép: https://www.elosztoprojekt.hu/wp-content/uploads/2019/12/F%C3%89NYHOZ%C3%93K-PPT.pptx.pdf
A budapesti Wekerletelep Wekerlei Szigetelési Brigád szigetelési programot egy közösségi kölcsönző (gépek, szerszámok kölcsönzése, szigetelési alapanyagok vásárlása átlagolt beszerzési áron) és a gépek használatára feljogosító képzés létrehozásával valósították meg. A lakossági ablakszigetelési program segítséget, tudást és eszközöket biztosít azoknak, akik takarékosabb módon, saját kezűleg szeretnék nyílászáróikat szigetelni. Ők több, mint 40 családott mozdítottak egy költséghatékony, környezetkímélő közösségi alapú módszerrel az energiahatékonyság felé. Érdemes továbbá figyelni az Energiahatékony Wekerle, azaz az Átalakuló Wekerle a Zöld Hajtás és az Wekerle Építészklub közös projektjét és jövőbeli terveit is.
Kép: http://kozossegek.atalakulo.hu/wekerlei-szigetelesi-brigad
A Pest megyei Bagon is a helyiek, energiaszegénységben érintettek ötleteivel és aktív részvételükkel indult a biobrikett program, amin belül a BAGázs Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország munkatársai segítették elő az olcsó, környezetbarát tüzelőanyag helyi előállítását. A mélyszegénységben élő közösség egy olyan módszert tanult meg, amely által önállóan, helyben is elérhető anyagokból környezetbarátabb tüzelőt tud előállítani. A képen épülő szárító épületet szintén helyiek hozták létre. A tüzelőanyag előállításához használt kézi présgép és alapanyagok többnyire felajánlásokból kerültek a közsösséghez. Rácz Richárd Róbert, a programról és tanulságairól írt angol nyelvű szakdolgozata a linkre kattintva letölthető.
Kép: https://habitat.blog.hu/2013/08/14/indul_a_biobrikett_gyartasa_bagon
A fenti programok közös erénye az érintettek szerepvállalása a saját életkörülményeik stabil javításában. Az energiaszegénység széleskörű felszámoláshoz azonban a mindenkori kormányra is szükség van, de kiemelten fontos, hogy a döntéshozás az energiaszegénységben érintettek és a problémákat közvetlenül tapasztalók aktív bevonásával menjen végbe.
Jó gyakorlatok további inspirációra: |
Energiaszegénységet csökkentő jó gyakorlatok kiadványa: alulról szerveződő kezdeményezésektől a mélyfelújításokig, angol nyelven |
Helyi, energiaszegénységet csökkentő jó gyakorlatok részletesebb cikke, 169-181. old., angolul és magyarul is elérhető |
Ág település energiaszegénységi stratégiája, az első magyar települési energiaszegénységi stratégia és további tanulmányok az Elosztó Projekttől |
Az EnPover projekt hivatalos honlapja, ahol hamarosan elérhető lesz egy ‘Jó példák gyűjteménye’ dokumentum magyar, német és lengyel jó példákkal az előtérben |