Az Energiaklub COAL-OUT projektje egy éven át vizsgálta a Mátrai Erőmű energiaátmenetének a környékbeli települések gazdaságára és társadalmára gyakorolt hatásait kérdőíves kutatással, stakeholder interjúkkal és lakossági fórumokon keresztül. 2022. március 30-án online került sor a projekt záróeseményére, ahol bemutattuk az „Élet a lignit után a Mátrai Erőmű térségében” című frissen elkészült tanulmányunkat.

A konferencia résztvevői a témában érdekelt felek széles köréből kerültek ki: többek között a Mátrai Erőmű, Visonta térségében található önkormányzatok, szakszervezet, témában kutató szakértők, az erőmű korábbi dolgozói, civil szervezetek képviselői és civil érdeklődők is.

Az online konferencián először Győri Kata, a projekt vezetője mutatta be a COAL-OUT projekt történéseit és a kutatás egyes lépéseit, ezt követően pedig a legfőbb eredményeket kiemelve adott betekintést a terjedelmes tanulmányba.

A tanulmány számos kérdéskört jár körbe az erőmű jövőjével kapcsolatban:

• A lignit után környezeti és klíma szempontból valóban kímélőbb technológiákra áll majd át az erőmű?
• Hogyan hat majd a lignitkivezetés és az erőmű átalakítása a környék gazdaságára és társadalmára és az érintett dolgozókra?
• Megfelelő a tájékoztatás a Mátrai Erőmű jövőjéről? Lehetősége van az érdekelt feleknek részt venni a folyamatban?

A COAL-OUT projekt tapasztalatait összesítő tanulmány egyik fő következtetése, hogy a visontai erőmű térségben betöltött központi identitás-képző és gazdasági szerepe miatt a jövőben lezajló energiaátmenetről mindenképp szükséges a folyamatos tájékoztatás és egyeztetés minden érdekelt féllel, illetve az érintettek igénye és kompetenciája szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részesei legyenek a folyamatnak, erősítve ezzel a társadalmi párbeszéd szerepét az Mátrai Erőmű átalakításának kérdésében.

Az Energiaklub szakértői szerint egyedül a környezetet és az egészséget védő technológiákkal, a munkavállalók helyzetének rendezésével, a térség gazdaságának hosszú távú zöld víziójával, az átalakításban érintettek érdemi bevonásával és kommunikációval valósulhat meg méltányosan a Mátrai Erőmű átalakítása.

A tanulmány bemutatása után a Partners Hungary és a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselői tartottak előadást a lakossági párbeszéd jelentőségéről és a szénkivezetés regionális jó gyakorlatairól.

Wagner János, a Partners Hungary Alapítvány munkatársa a gönyűi gázerőmű létesítésével kapcsolatos lakossági konzultációk szerepéről beszélt. A 2007-ben kezdődött „Erőmű kerekasztalok” tapasztalata az volt, hogy a helyi érdekelt felek bevonásával és a folyamatos párbeszéd eredményeképp a lakosság azt érezte, hogy problémáikat, kétségeiket komolyan veszik, tudnak kihez fordulni, ezáltal bizalom alakult ki a helyiek és az erőmű vezetői között.  A kezdeményezés eredményességét jól szemlélteti, hogy annak ellenére, hogy a konzultációs folyamatot az erőmű vezetése csak az megépülés idejére tervezte, a kerekasztalok a mai napig fennmaradtak, hagyománnyá váltak és résztvevőik évi 1-2 alkalommal továbbra is találkozót szerveznek.

Botár Alexa a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) képviseletében olyan közép-kelet-európai régiók szénkivezetési jó gyakorlatait mutatta be, ahol az energiaátmenet okozta nehézségekből lehetőséget tudtak kovácsolni. Szó volt 2 román régió együttműködéséről, amelyek korábbi bányászaikat közös átképzési program lévén tervezik vasúti infrastruktúra fejlesztésük során foglalkoztatni. A lengyel Wielkopolska régió esetében az abszolút szénre alapozó működésük után 2030-ra a klímasemlegességet tűzték ki célul, zöldgazdaságra és megújuló energia (főleg szél) alapú energiatermelésre történő átállással, közben a szénkorszak bányászati kulturális örökségét is meg őrizve.