Az EU a középületek és lakóépületek fokozottabb arányú energiahatékonysági felújításával szeretné elérni az energiafelhasználás mérséklését, a széndioxid-kibocsátás csökkentését és az energiaszegénység enyhítését.
SURF projektünkben a hangsúlyt a fenntartható, körforgásos épületfelújításokra tesszük, hiszen az épületek fűtésén-hűtésén kívül, az építőanyagok gyártása során is óriási mennyiségű széndioxid keletkezik. Nem mindegy, hogy milyen építőanyagokra támaszkodunk, és hogy az épületek bontásából származó anyagokat újra fel tudjuk-e használni egy következő épület építéséhez vagy felújításához. Ehhez a keletnémet Luckenwalde-ban kerestünk jó példákat egy tanulmányúton.
A húszezres lélekszámú Luckenwalde a rendszerváltás után iparának és ezzel munkahelyeinek és lakosságának is közel egyharmadát elvesztette. Ennek következtében számtalan ipari és lakóépület évtizedekre lakatlanná vált. Az utóbbi években, a városrehabilitáció kezdete óta növekedni kezdett a népesség, szükség van új lakóépületekre. Az épületek felújításával, átalakításával sikerült az önkormányzatnak az üresen álló lakóépületek arányát húsz év alatt 25%-ról 8% alá vinni.
A régi posta és egyes gyárak épülete magántulajdonba került, lakásokat alakítottak ki benne. A nagyméretű vasútállomásra már nem volt szükség, ezért könyvtárrá alakították – itt az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok mellett a műemlékvédelmi kritériumokat is figyelembe kellett venni. A műemléki épületeket nem lehetséges vastag hőszigeteléssel borítani, máshogy kell megoldani az energiafelhasználásuk csökkentését, és megújuló energiaforrásokra váltani. Sok helyen alkalmaznak hőszivattyút, extrém hideg esetén gázkazános „rásegítéssel”.
A nyolcvanas években épült paneleket nem akarják elbontani, inkább néhány emeletet ráépítenek, ahol lehetséges. A panelházakat az önkormányzat saját cégével újíttatja fel, megújuló energiára támaszkodva: az alacsony hőmérsékletű távfűtés mellett napelemeket és napkollektorokat is alkalmaznak. A lakások 80%-át szociális bérlakásként adják majd ki, a piaci alapú lakbér kevesebb, mint feléért.
A régi óvodaépületet teljesen modernizálták, a tervezés során egyetemekkel, kutatókkal, hallgatókkal is együttműködtek. Az épületrészek közötti üveges átriumot nem fűtik, levegőztető és árnyékoló rendszerrel biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. Az épület energiaigényét 70%-kal, CO2 kibocsátását 80%-kal sikerült csökkenteniük.
A felújítások, átépítések során számos finanszírozási formára támaszkodtak: többek között EU-s és nemzeti támogatások, adókedvezmény a helyi adóból a tulajdonos által végzett energetikai felújítás fejében, kedvezményes épületvásárlás felújítási kötelezettséggel.
Példamutatónak láttuk a német kisvárost, amiért a városvezetés hosszú távban gondolkozik, szisztematikusan, lépésről lépésre teszi élhetőbbé a várost. Elmondásuk szerint sikerük záloga, hogy jól együtt tudnak működni másokkal (pl. távhő-szolgáltató) és az önkormányzaton belül viszonylag nagy, 5 fős csapat dolgozik a projekteken és a forrásszerzésen.
A projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
