Előrelépés és megtorpanás egyaránt jellemzi az átdolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt júliusban. Az atomenergiát érintő megállapításokat és az azokra adott kritikáinkat az alábbiakban foglaljuk össze.
A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:
A Nemzeti Hidrogén Stratégia a hidrogén ipari felhasználását jelöli ki az egyik kiemelt beavatkozási irányként. A hidrogén előállításánál jelentős mértékben csökkenteni szükséges a ma még egyeduralkodó földgáz alapú előállítást. Helyette cél egyrészt a megújuló alapú hidrogén gyártása, másrészt a nukleáris energia segítségével előállított áram felhasználása a vízbontás során. Ahogy az Európai Bizottság Joint Research Center tanulmánya8 kimutatja, a nukleáris alapú áram előállításának is ugyanolyan alacsony az ÜHG kibocsátása és a karbon lábnyoma, mint a nap- vagy szélerőműveké.
Az Energiaklub véleménye:
A hidrogénelőállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem.
A nukleáris alapú hidrogén előállításának hazánkban nincs létjogosultsága, értelmezhetetlen stratégiai cél a 2030-ig szóló időtávban. A nukleáris alapú hidrogén előállítás nem költséghatékony, gazdasági megtérülése beláthatatlan, fejlesztése további évtizedeket igényelne. A hazai gazdasági környezet és a teljes erőműpark viszonylatában, kiemelve az elöregedő Paks 1-et, nincs és nem is várható 2030-ig olyan nukleáris teljesítmény beépítése, melyet hidrogén előállításra lehetne alkalmazni. Paks 1 és Paks 2 is elsősorban az ország alapvető működőképességét, a villamos energiarendszer alapterhelését, a lakosság folyamatos villamos energia ellátását célzott biztosítani – utóbbi megvalósulása és annak várható időpontja továbbra is kérdéses, legjobb esetben is 2032-re prognosztizálható. Az SMR típusú nukleáris alapon előállított hidrogén szintén nem lehet stratégiai cél: a technológia még csak a fejlesztés különböző fázisaiban található szerte a világon, elterjedése nem várható 2030-ig, továbbá az SMR-ekre vonatkozó szabályzási és biztonsági előírások sem léteznek – ezeknek a megalkotása, implementációja, hatályba-helyezése szintén nem reális 2030-ig. A technológia fejlődését természetesen indokolt nyomon követni.
A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:
Mindeközben a növekvő áramigények mellett kell biztosítani a villamosenergia- termelő kapacitások megfelelő rendelkezésre állását.
a. hosszabb távon az időjárásfüggő és attól független mindenkori megújuló technológiák, illetve a villamos energia szektorban a biztonságosan alkalmazható korszerű nukleáris technológia (Paks II beruházás és a Paksi Atomerőmű további üzemidő hosszabbítása) képezi a rendszer gerincét,
Az Energiaklub véleménye:
Nem támogatjuk a Paks II beruházást. Meghaladott, drága, környezeti és geopolitikai kockázatokkal terhelt technológia, mely 60 évre röghöz kötné a rendszert egy folyamatosan változó, technológiai újításokkal teletűzdelt korban. Paks I üzemidejének meghosszabbításával ki kell vezetni az atomenergiát Magyarországon.
Fotó: Barna Rovács (Rovibroni), CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons