A 8 országot és 18 partnerintézményt tömörítő SMEnergy transznacionális projekt résztvevőinek célja, hogy intézményfejlesztő eszközökkel mozdítsák előre a kkv-k megújuló energiára váltását. A 2024. június 24-én, szakértők között lezajlott workshop e cél megvalósításával kapcsolatos hazai akadályokat és lehetőségeket listázta.
Olasz Krisztina (OK), Energiaklub: Talán kezdjük az elején, hogy honnan is indult ez a történet. Miért fontos, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megújuló energiára álljanak át?
Kálmán Edina (KE), PC-Trend Kft.: A projektben részt vevő Duna menti országok számára még mindig nagy kérdőjel, hogy mit kezdjenek az energiaellátás bizonytalanságával és a fosszilis energiahordozók fokozatos kimerülésével. A kkv-k, különösen az energiaintenzíven működők, ebben a térben jelentős gazdasági szereplők, a munkahelyek többségét biztosítva. Körükben elindul egy versenyfutás a zölddé válás, és a versenyképesség erősítésének párhuzamos pályáin. Azzal ugyanis, hogy a cégek csökkentik energiafüggőségüket és stabilizálják energiaköltségeiket, hosszú távon stabilizálhatják helyzetüket a piacon is.
Horváth-Karip Krisztina (HKK), PC-Trend Kft.): Ha mindezt makroszintről közelítjük meg, akkor a megújuló energia felé történő elmozdulás a fenntarthatósági célok elérését, és az EU környezetvédelmi normáInak betartását segíti elő. A kkv-k szerepvállalása a megújuló energia felhasználásában közvetlenül járul ugyanis hozzá a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, illetve támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Emellett a zöld gazdaság óriási lehetőségeket tartogat számunkra is: a megújuló energia technológiákba történő beruházások ösztönzik az innovációt, új piaci lehetőségeket nyitnak meg a régió vállalkozásai számára.
OK: Hogy kapcsolódik mindehhez a június 24-i szakértői workshop?
HKK: A workshop célja az volt, hogy feltárjuk, milyen akadályokkal szembesülnek a kkv-k a megújuló energia felé történő elmozdulás során, és milyen megoldásokat lehetne alkalmazni ezek leküzdésére. A fő kérdés az volt, hogyan lehetne hatékonyabban támogatni a kkv-kat ebben a folyamatban, különös tekintettel az európai jó gyakorlatokra.
KE: A kérdésre a válaszokat prizmaszerűen kell elképzelni. Nincs egy jó válasz, és egy jó irány itt, hisz egy energiaintenzív középvállalat máshol látja a problémák gyökerét, és ezért mást is tart megoldásnak, mint amit egy adott megújuló energiaforrásra szakosodott szövetség, vagy egy megyei kamara. A június 24-e esemény egy zártkörű műhely volt, ahol komoly figyelmet fordítottunk a szereplők összeválogatására. Ők maguk mondták, hogy kevés értelmes eszmecsere zajlik a szakmában, inkább frontális konferenciákon mondja el mindenki a saját szempontjait. A sok egymás melletti elbeszélésből azonban nem jön ki egy komplex megoldási javaslat. Mi azt akartuk, hogy több oldalról értsük meg, és állítsuk össze, hogy melyek azok az intézményi, szabályozási és gazdasági akadályok, amelyek jelenleg gátolják a kkv-kat a zöld energia felhasználásában.
OK: Mit láttok, melyek ma Magyarországának a legnagyobb akadályai a megújuló energiára történő átállásban a kkv-szektorban?
KE: Ami nem kkv-specifikus, de az egyik legnagyobb akadály, az az energiatárolás, valamint a villamosenergia rendszer kapacitásainak hiányosságai. Emellett a szabályozási környezet, és a szakértők közötti, elegendően élő kapcsolat hiánya is problémát jelent. Továbbá az is, hogy sok vállalkozás nincs tisztában az energiafelhasználásával, ami nehezíti a zöld átállást. Mint a “30, mi 30?” vicc: ha nem tudom, hogy milyen mennyiségről és költségről van szó, hogyan legyek motivált ezek csökkentésében?
HKK: A finanszírozási bizonytalanságról és a kkv-k alacsony érdeklődéséről nem is beszélve. Ahogy a résztvevők fogalmaztak: egy tipikus kkv itthon még mindig “adóként” tekint az átállás költségeire, és nem lehetőséget lát benne, miközben a Dániába exportáló termelő cégtől már megkövetelik a megújuló energia használatát. Ha nem áll át két éven belül megújuló energiaforrásra,, keresnek helyette más beszállítót a nemzetközi piacon.
OK: Azért a megtérülés itt nagy úr lehet…
KE: Persze, ha nem egy egyéves időtávban gondolkodunk. Mi több száz kkv-kt láttunk az elmúlt tíz évben, akik közül 90% három hónapnál nem tervezett előrébb. Most a cégek egyéves megtérülési időket várnak el egy-egy megújuló energia beruházástól, miközben 10 évvel ezelőtt ez még 15-20 év volt. Csakhogy az ESG szabályozás, és az ellátási láncokban érezhető nyomás ezt meg fogja változtatni, és valószínűleg vissza fog állni a reális, 3-5 éves megtérülés.
HKK: A kkv-k valahol logikusan gondolkodnak: ha nem energiaintenzívek, azaz az összes költségüknek mondjuk csak 3%-át teszi ki a rezsi, akkor nem fognak a kérdéssel foglalkozni. Ha viszont egy energiaintenzív iparágról beszélünk, pl. a pékségekről, bányákról, vagy üveggyártásról, ahol a költségszerkezetben amúgy is számottevő arányt kitevő energiaráfordítás sokszorosára nőtt az elmúlt években, akkor már megéri gondolkodni az ügyön.
OK: A workshopon több javaslat is elhangzott arra vonatkozóan, hogy a kkv-k energiaátállását hogyan lehetne segíteni intézményi eszközökkel. Ha csak a legfontosabbakat kellene kiemelni, melyek lennének ezek?
KE: A SMEnergy projekt 8 országos összehasonlító elemzéséből világos az üzenet: azokban az országokban, ahol van egy megalapozott, stabil, széles körben lefordított központi stratégia erre, átlátható és stabil jogszabályi keretekkel, illetve világos intézményrendszerrel, ott minden jobban működik. Ez olyan, mint egy háznak az alapozása: ha ez rendben van, jól lehet rá építeni. A stratégia kialakításához azonban elérhető és megbízható adatokra is szükség van a kkv-któl, ami itthon például nem áll rendelkezésre. Nincsenek nyilvános adataink arról, hogy egy szektorban a kkv-kör mennyi energiát fogyasztott, és mi az átállási potenciál.
HKK: Hozzátenném, hogy a makrokörnyezet mellett meg kell vizsgálni a kkv-k számára elérhető szolgáltatásokat is. Az olyanokat, mint hogy a cégek fordulhatnak-e egy stabil és független energetikushoz támogatottan, ha megújuló energia beruházásban gondolkodnak, elérhető-e számukra egy beruházási számolótábla, jó gyakorlatok a területről, vagy az energiafogyasztásukat mérő kedvezményes szoftver, ami alapján kalkulálhatnak. Jelenleg hazánkban nincs minősített zöld beszállítói adatbázis. Ha egy cég szeretne megújuló energiát, fogalma sincs, kihez érdemes fordulni, az a beszállító mennyire profi, vagy megbízható.
OK: A támogatott szóba belekapaszkodnék. Hiszen itt a kulcs a “ki fizeti a révészt” kérdés, nem?
HKK: Nyilván, és az egyszerű pályázati rendszerek, valamint az energiaátmenetet finanszírozó vegyes alapok mellett nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás. Ahol számunkra az egyik fő kérdés, hogy mibe rak bele a központi költségvetés pénzt. Németországban, ha egy kkv 10 ezer euró felett költ egy évben energiára, felkeresheti a helyi energiaügynökséget, amely segít számára pályázni, tanácsot ad, fogja a kezét. Ez egy stabil, kiszámítható segítség, ami már egy komoly lépés a kkv-k megújuló energiára váltása kapcsán.
KE: Azt látjuk emellett, hogy a támogatások jóval diverzifikáltabbak más országokban. Jobban figyelembe veszik a szektor-, fogyasztás- vagy megoldás specifikus igényeket. A cégek számára világos és stabil szabályozási környezetet, továbbá kiszámítható megtérülési szempontokat kell biztosítani. Ha a kkv-k igényei és problémái jobban megjelennének a pályázati kiírásokban, sokkal előrébb lennénk támogatás ügyben is.
OK: Hogyan tovább?
HKK: A 8 ország intézményi gyakorlataiból kezd kialakulni, hogy milyen a jelenleg jól működő rendszer. Azaz, hogy milyen típusú eszközökkel, milyen módon lehet a megújuló energiára történő átállást segíteni. Ezt szeretnénk felhasználni itthon is.
KE: Számos tervünk van, amit szeretnénk szeptembertől már elindítani. Megújuló energia beszállítói adatbázis létrehozása, kkv-knak vállalatlátogatások biztosítása olyan helyekre, ahol az energiafogyasztás egy részét már megújuló forrásokból fedezik, jó gyakorlatok felvétele és publikálása, inspiráció gyanánt. A kezdeményezéseinkre már most is vannak jelöltjeink.
OK: Ez azt jelenti, hogy ha én egy kkv-vezető vagyok, fordulhatok hozzátok is segítségért, vagy ha jó gyakorlatom van, akkor a nyilvánosság biztosításáért?
KE: Igen, persze, sőt, nagy örömmel várjuk ezeket a cégeket, ingyenes tanácsadással, infóval, adatbázissal, jó gyakorlat bemutatással, stb. A hazai SMEnergy honlapon tudnak minket elérni. A jelentkezőket be szoktuk kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe is, ha igénylik. A Duna Interreg és a résztvevő országok által finanszírozott projekt központi honlapja itt található.