A július 27-én megjelent jogszabályjavaslat jelentősen módosítaná a Paksi Atomerőmű üzemeltetésének feltételeit: míg korábban egyértelmű határok jelölték ki, hogy az erőmű milyen mértékben melegítheti a Duna vizét, ezt miniszteri döntés bármikor felülírhatná. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület álláspontja szerint a természeti környezetbe történő önkényes beavatkozást természeti-vízügyi-technológiai törvényszerűség nem indokolja, egyetlen oka az atomerőmű könnyebb működésének biztosítása a kritikus időszakokban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A 2024. július 27-én, egyhetes határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet álláspontunk szerint súlyosan sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben meghatározott, a minél szélesebb körű nyilvánosság alapelvét. A jogszabálytervezet által megoldani célzott probléma évek óta ismert, nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabálymódosítás.
Az uniós Víz Keretirányelv értelmében a tagállamoknak széleskörű konzultációt kell folytatniuk a lakossággal és az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy azonosítsák a problémákat, a megoldásokat és azok költségeit. A Keretirányelv szerint a lakosság támogatása és részvétele a vizek védelmének előfeltétele, lakossági támogatás nélkül a szabályozó intézkedések nem lehetnek eredményesek.
Ökológiai szempontok
A természetes vizek hőszennyezése régóta ismert ökológiai probléma. A víz hőmérsékletének jelentős és folyamatos megváltoztatása a teljes ökológiai rendszert megváltoztatja egy adott folyószakaszon. A vízi gerinctelenek különösen érzékenyek a hőmérsékletre, a megváltozott vízhőmérséklet csökkenti a védekezőképességüket más stresszfaktorokkal szemben. A hőszennyezés közvetett hatása is súlyos: a melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. A leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek az inváziós fajok, kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat.
A vizsgálatok szerint az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximumhőmérsékleteinek átlaga közel 3 fokkal emelkedett. Az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának 2006-os környezeti hatástanulmánya szerint már 2002-ben sok elpusztult csigát és kagylót találtak a melegvízcsatorna hőcsóvájában, és az iszap is jellegzetesen büdös szagú volt. A műtárgy vonalában pedig már most is szó szerint víz alatti sivatag van. A tervezett jogszabálymódosítás ezt fokozhatja, és a vízi ökoszisztéma teljes felborulásához, a biodiverzitás további csökkenéséhez vezethet.
A Duna egy ökológiai folyosó, amely nem csak élőhelyek láncolata, de a fajok szabad mozgásának is helye: a teljes magyarországi szakasz Natura 2000 terület. Minden a Duna ökológiáját érintő beavatkozásnál fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy a beavatkozás milyen hatással van a terület természetvédelmi kezelésére. A hatások vizsgálatának eszköze az ún. Natura 2000 hatásbecslés, amelynek a jelen esetre alkalmazandó megvalósulása a jogszabályelőkészítés során elkészített hatásvizsgálat. Szakmailag hiteltelennek tartjuk a tervezett jogszabálymódosítás Hatásvizsgálati Lapját, mely szerint a tervezett intézkedésnek nincs jelentősnek ítélt környezeti és természeti hatása.
Jogi szempontok
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzíti az elővigyázatosság elvét, mint a környezetpolitika alapját. A hazai jogban az Alkotmánybíróság mondta ki számos alkalommal egyrészt az elővigyázatosság elvének fontosságát, másfelől annak összefüggését a környezet és természet védelmének elért szintjével, és a védelmi szint csökkentésének tilalmával, például a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatban: “a visszalépés tilalma immáron közvetlenül az Alaptörvényből fakad […]. [M]inden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozás átalakításra kerül, a jogalkotónak tekintettel kell lennie az elővigyázatosság és megelőzés elveire is, hiszen „a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg”.
A 27/2017. (X.25.) AB határozat szerint “az államnak kell biztosítania azt, hogy a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés következményeként ne következzen be”. Álláspontunk szerint a jelen jogszabálymódosítás körében ilyen igazolást a jogalkotó nem tudott bemutatni, a Hatásvizsgálati Lap rövid, tömör “nem” válasza természetesen nem elégíti ki az alkotmányossági követelményeket.
A kérdés egyébként annyira releváns, hogy a Kúria Kfv.37004/2024/6. számú ítéletében kifejtette, hogy “az Alaptörvény P) cikke a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális erőforrások védelme tekintetében az “állam és mindenki” részéről elvárt kötelességet határoz meg. Ebből következően nemcsak a jogalkotónak, hanem mindenkinek, így a jogalkalmazónak is figyelemmel kell lennie a már elért védelmi szint megtartására”.
A tervezett jogszabálymódosítás kétségtelenül csökkenti a már elért védelmi szintet anélkül, hogy bemutatná annak indokoltságát, illetve az egészséges környezethez való joggal szembe tudna állítani egy olyan alkotmányos jogot, amelynek védelme megköveteli ezen előbbi jog jogalkotással való megsértését. Ilyen körülmények között a tervezett jogszabálymódosítás alaptörvényellenes.
Energetikai szempontok
Szükséges ugyanakkor kitérni a Paks II. beruházásra is, hiszen az új erőmű hűtése a működő erőműhöz hasonlóan, a Duna vizével tervezett. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az 1965-2011 közötti időszak vízügyi adatai lettek figyelembe véve, és már az elkészített anyag is említette, hogy a 2012-es év adatai alapján a becsültnél nagyobb kockázatú az extrém alacsony vízállás és vízhozam. 2018 augusztusában, valamint 2022. augusztusában a 2012-eshez képest közel 40%-kal alacsonyabb volt a vízhozam, a trendszerű vízhozam-csökkenés mellett az extrém időjárási körülmények is gyakoribbá válnak (lásd Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer vagy Copernicus Land Monitoring Service adatsorai és modelleredményei).
Kéri András, az Energiaklub igazgatója elmondta: “Jelen tervezet bizonyítja, hogy már a kormányzat is belátta, hogy egyetlen atomerőmű jogszabályoknak megfelelő működtetése sem biztosítható, két erőmű együttes működése esetén pedig rendszeres leszabályozásra lesz szükség. Ezzel megdőlt a mindig rendelkezésre álló energiaforrás mítosza, vagyis a valódi energiafüggetlenség helyett ezermilliárdos költséggel egy újabb időjárásfüggő erőművet akar építeni a kormány, ami súlyos ellátásbiztonsági kockázat.”
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke kiemelte: “Paksi atomerőmű hűtővizével kapcsolatos problémák is rávilágítanak arra, hogy napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, mely a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.”
Miután a kormányzat beismerte, hogy a Paks II környezetvédelmi engedélyének kiadásakor fennálló helyzet jelentősen megváltozott, ezért a kiadott környezetvédelmi engedély értelmében elkerülhetetlen annak visszavonása és új engedélyezési eljárás lefolytatása.
Kapcsolat:
Kéri András, igazgató, Energiaklub, [email protected] +36 20 3646027
Éger Ákos, ügyvezető elnök, MTVSZ, [email protected] +36 20 9946577
Fotó: Paks.hu