Szerző: Pej Zsófia
Éghajlatváltozás? Sérülékenység? Netán klímaadaptáció? Tudományosnak és kissé érthetetlennek tűnő fogalmak….
Pedig ahhoz, hogy ne csak a partvonalról szemléljük a történéseket, amelyek ráadásul saját életünkre is hatással vannak, érdemes velük megismerkedni. A Klímaválasz projektünkben létrejött szuper grafikák segítségével elsajátíthatod azt a gondolatmenetet, amivel pályára tudsz lépni.
Az éghajlatvédelem mára szép lassan önálló tudományággá fejlődött, saját fogalmakkal és számos módszertani vitával. A lényeg mégis az a szemléletmód és logika, mellyel a különböző változások és hatások összekapcsolódnak a személyes problémáinkkal.
Célunk elsősorban annak megválaszolása, hogy mihez kéne alkalmazkodnunk? Ehhez először is tudnunk kell, hogy milyen hatások várhatók kis hazánkban, másrészt hogy ki teszi fel a kérdést: a példa kedvéért vegyünk most egy átlagos felnőttet, rokonokkal és barátokkal, aki otthonában elektromos eszközöket használ és esetleg autója is van.
Az alkalmazkodás során azokon a pontokon kell beavatkozni és változtatni, ahol problémák adódhatnak – azaz meg kell vizsgálnunk, hogy emberünk mennyire sérülékeny. Hopp, meg is van az első fogalmunk, ami a köznyelvben is használatos értelemmel bír: azt jelenti, hogy károsodhat, ha bizonyos (potenciális) hatások érik. Például egészségügyi problémái merülnek fel, lakása vagy autója is károsodhat, esetleg egy áramszünet miatt nem tud kiporszívózni, netán hálózati problémák miatt nem tud dolgozni a laptopján, vagy sokak réme: nem éri el a közösségi média felületeit.
A sérülékenységet több tényező is befolyásolja, ezért most képzelj el egy emeletes mérleget: nézd meg az alábbi ábrát és ne ijedj meg!
Az, hogy egy adott hatás mennyire súlyos, két dologtól függ: az esemény jellegétől és erősségétől, ami hatással van emberünkre (kitettség) és attól, hogy emberünk mennyire érzékeny ebből a szempontból. Például vegyünk egy jégesőt (kitettség): nem mindegy, hogy emberünk épp otthon kávézgat, vagy kint dolgozik a mezőn, vagy az autója az autcán vagy a garázsban parkol-e (érzékenység). Másik példánk legyen egy hőhullám, vagyis több napig tartó kánikula, mint kitettség: itt az érzékenységet befolyásolja például az, hogy van-e krónikus betegsége az emberünknek, és hogy éppen hol tartózkodik: vízparton az árnyékban vagy a város közepén aszalódva.
A potenciális hatások attól függően okoznak károkat, hogy teszünk-e ellenük valamit: ez a képzeletbeli – és az ábrán is látható – mérlegünk jobb oldala: az adaptív kapacitás, azaz képesség az alkalmazkodásra. Ez is két tényező függvénye: hajlandó-e emberünk meghallgatni az időjárási előrejelzést és tenni valamit, illetve hogy van-e bármilyen eszköze a cselekvésre (pl. kalap, lenge, vékony öltözet, egy kulacs a víznek stb.) – ezt az ábrán adaptációs képességnek neveztük.
Ha mindent föltettünk a mérlegünkre, akkor megtudjuk, emberünk mennyire sérülékeny egy adott időjárási jelenség szempontjából. Ha nagyon sérülékeny, akkor el lehet gondolkozni azon, hogyan lehetne a mérleg jobb odalát erősíteni, azaz jobban alkalmazkodni. Ha pedig eredményünk kis mértékű sérülékenységet ad, akkor azt mondhatjuk, hogy emberünk rugalmasan képes alkalmazkodni.
Nem is olyan ördöngösség, igaz?
’Sérülékenység a települések szintjén’ című 2 perces kisfilmünket elsősorban települési vezetőknek, önkormányzatoknak ajánljuk.