Szerző: Pej Zsófia
Addig is, míg kiderül, belefektetik-e azt a sok milliárdot a nagy vitát kavaró megoldásba, azaz a mobilgátba a III. kerületi Római-parton, lássuk, mit tesznek a FÁK, melyek némán végzik a dolgukat, és várják tehetetlenül a sorsukat.
A főváros légszennyezettségéről és a melegedő éghajlat fenyegetéseiről már nem csak a tudományos körökben zajlik párbeszéd. Hogy a fák mindkét probléma enyhítésében lényeges szerepet játszanak, azt már minden kisiskolás tudja. De vajon pontosan mennyire?
Az országban elsőként kiszámoltuk, milyen munkát is végeznek a római-parti fák a klímavédelem terén. Figyelem, sokkoló adatok következnek!
A fák egyik legfontosabb szolgáltatása a szén-dioxid elnyelése, hasznosítása. A római-parti fák közel 32 ezer tonna szén-dioxidot kötnek meg egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy kb. 8000 fős település (!) éves szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű CO2 molekulát vonnak ki a légkörből. Ezzel segítenek megfékezni a légköri szén-dioxid-koncentráció további növekedését, így az éghajlatváltozást is.
De van még tovább is! A római-parti fák az elnyelt szén-dioxidot felhasználva közel 35,5 ezer tonna oxigént állítanak elő, emellett 3110 ezer m3 vizet párologatnak el – ennyi vízzel 1555 darab 50 méteres versenymedencét tudnánk megtölteni. Városi környezetről lévén szó, nem mellékes az sem, hogy 340 tonna port kötnek meg egy év alatt.
LETÖLTÉS JPG
A párologtatás elsőre talán nem tűnik lényegesnek, ugyanakkor nagyban befolyásolja a helyi mikroklímát és a hőérzetet is. Ez kiemelkedő szereppel bír a nyári hőhullámok elviselésében, azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A pormegkötés és az oxigéntermelés pedig a levegőminőség javításában játszik fontos szerepet.
És ezek csak a számok! Nem beszéltünk még:
- az árnyékról, amit a fák elsősorban nem a törzsátmérőjükkel, hanem a lombtömegükkel adnak, és a nyári napokon értékük felbecsülhetetlen,
- a vizuális élményről, mely bizonyítottan egészségvédő hatású, és
- a természetközeli élőhelyről, mely nem csak a helyi lakóknak kedves, hanem pl. a szúnyogot fogyasztó madaraknak is.
A római-parti fák közt természetesen vannak olyanok, melyek jobb sorsra érdemesek, kiöregedtek vagy komoly kártétel látszik rajtuk. A legszembetűnőbb mégis a gondozatlanság – nem csak a fáké, hanem az egész területé. Az áldatlan állapotok megváltoztatása mindenképpen szükséges lenne.
Az adatokat a 2013-ban elkészített Favédelmi terv, illetve 2016. júliusában végzett terepi felmérés alapján, a Magyar Faápolók Egyesületének “Faérték” applikációja segítségével számítottuk ki. Az adatok egy vegetációs időszakra vonatkoznak. Köszönjük Rásó János biológus, valamint Botond, Veronika és Julianna segítségét!