Szerző: Pej Zsófia
Mit mondanának a fák, ha mesélni tudnának? Garay Klára biológus tolmácsolásában ezt is megtudhatja, aki részt vesz a vezetett sétákon a Városligetben (séták időpontja: a Ligetvédők facebook oldalán).
A Liget fái már (ember)nemzedékek óta szolgálják a fővárosiak egészségét és kikapcsolódását. Most, amikor az éghajlatváltozás kérdése egyre aktuálisabb, nemhogy tizedelni, de legalábbis óvni kellene a fákat. Más városokban fejlesztik a zöldfelületeket, parkokat, gondozzák a fákat. Mindeközben mi történik Budapesten, a Városligetben?
A Liget kapujában hármas körben ültetett gyönyörű fák tárják karjaikat az érkezők felé – már aki ezt észreveszi, hiszen az úgynevezett rondó három körét (a jelenlegi ’56-os emlékmű mögött) már csak az veszi észre, aki tudja, hol keresse. A világháborúk után még pótolták és próbálták megőrizni ezt a látványosságot, de azóta a racionálisan vezetett utak és a meghagyott egyéb növényzet nem hagyja érvényre jutni.
De beljebb sétálva is meglepetések várnak. A Paál László sétányt platánfák szegélyezik, bosszantó módon nem egyenes vonalban:
A képen NEM fasor látható
Érdekes módon a fakataszter (fák jegyzéke) felvételekor nem tűnt fel senkinek, hogy ezt fasornak szokás nevezni – parcellánként, egyesével vették fel a fákat. Elképzelhető, hogy így könnyebb lesz megszabadulni tőlük?
Ez a kicsiség eltörpül a következőhöz képest: lássuk, hány fa látható az alábbi képen?
Bizonyára könnyű a válasz: EGY SEM! Legalábbis a fakataszter szerint. Tehát sem megóvni, sem pótolni nem szükséges ezeket.
Mi más fordulhat még elő?
Megkopasztott szomorú bükk – hiszen a fránya ágai annyira csüngenek, veszélyeztetve a kedves látogatókat. És milyen bosszantó, hogy a gondos munka ellenére a csonkokból kihajtott ágak is csak lefelé lógnak…
A 30 tiszafából csak 5-öt sikerült felvenni a kataszterbe, a csodás mocsári ciprusok közül pedig négyet kínai mammutfenyőként azonosítottak. Ez azért különösen érdekes, mert előbb ott álltak a helyükön, mint hogy a kínai mammutfenyőt mint fajt felfedezték volna… 1820-30 körül kerültek a parkba, ugyanúgy, mint a tó partján álló néhány hatalmas platán – ez utóbbiak József nádor közadakozásának köszönhetően. Igen, lassan kétszáz évesek lennének, de nem érik meg, ha a tervek szerint 1 méterrel kiszélesítik a tavat, hiszen fő gyökereiket fogják keresztül vágni.
Azért van jó hír is: a 30 vízcsap közül 30 ereszt, így a növényzet vízellátása megfelelő.
A meztelen valóság egészen elborzasztó: a befektetői érdekek és a szakszerű ápolás, fenntartás hiánya a szemünk láttára zülleszti le azt a területet, ami Budapest zöld ékköve lehetne. Ha hagyjuk. Apró gesztusként az Energiaklub is örökbe fogadott egy planánt a rondón. Sajnos, valószínűleg már csak képen látható a bizonyíték, mert a gondos főkertészek heti legfontosabb munkája az ilyen papírok leszedése, hiszen, mint tudjuk, súlyosan akadályozzák a fák keringését.
