Szerző: Pej Zsófia
A Klímaválasz tréningek legjobbjai, köztük 5 polgármester, 2 alpolgármester, képviselők, négynapos tanulmányúton vehettek részt Norvégiában júniusban. Most induló blogsorozatunk a megszerzett tudásból és élményekből ad ízelítőt, 3 fokozaton keresztül vezetve el az Olvasót a “Jövő városáig”.
Legelőször a magyar viszonyokhoz leginkább hasonlatos településen, Rygge-ben szerzett tapasztalatokat osztjuk meg: vendéglátóink bemutatták az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi kezdeményezéseket, a tanulságos forrásszerzési trükkjeiket és a mezőgazdaságuk kihívásait.
Szegény Norvégia! Területének csak 3%-a művelhető, a termékeny déli, délkeleti tájakról egyenesen kitiltották az állattartást, hogy ne foglalják a területet az értékes gabonaféléktől és kertészeti növényektől. Van viszont gyilkos csigájuk, ami a nálunk is problémát okozó spanyol csigát hatásosan gyéríti.
A 15 ezer lakosú Rygge környékén 700 hektáron kétszázan gazdálkodnak (jellemzően csak mellékállásban). Az alapkőzet – így a talaj is – igen dús foszforban, de a ráadásként adagolt műtrágyák miatt jelentős mennyiség mosódott ki és került bele a felszíni vizekbe, veszélyeztetve a helyi ivóvízbázist (jégkorszak óta meglévő, néhol 25 m mély, hatalmas tó). A helyiek 16 éve fogtak bele a megfelelő talaj- és vízminőséget biztosító, erózió-csökkentő fejlesztési projektjükbe, melyhez Interreg forrásokat használtak fel. A fejlesztés eredményeképpen:
- csökkentett P-tartalmú műtrágyákat alkalmaznak, azt is kisebb mértékben;
- vízfolyások mellett kötelező védősávot hagyni: 8 m gyepet (pedig ezt állatok híján nem tudják hasznosítani) vagy 20 m ugart;
- korlátozzák a szántást, a tarlómaradványokat nem forgatják be (erózió ellen) – ez nálunk a kártevők miatt inkább kedvezőtlen lenne;
- szedimentációs tavak hálózatát építették ki (kb. 100-at), melyekkel az ülepedés és a víznövények P-felvétele miatt jelentősen csökken a vízbe bemosódott foszfor-mennyiség, javult a vízminőség.
Szedimentációs tó Rygge határában
Rygge-nek klímastratégiája is van: a stratégia a 2010-2018 időtávra vonatkozik, kitűzött céljuk a 10%-os energia-megtakarítás volt, amit már el is értek.
A város kötelezte az üzleti létesítményeket a távhő-hálózathoz történő csatlakozásra, illetve az új építésű ingatlanoknál előírás a csatlakozáshoz alkalmas infrastruktúra kialakítása. Így sikerült magánberuházót is bevonni a távhő-fejlesztésekbe.
Évente megrendezik többnapos szemléletformáló akciójukat, melynek során helyszíni szaktanácsadással segítik a lakosság energiatakarékossági törekvéseit és a forgalmas közösségi helyszíneken népszerűsítik a környezetvédelmi törekvéseiket. Épp a sportpályájuk világítás-korszerűsítésén és a kötelezettségként megvalósítandó középületekhez tartozó elektromos autó-töltőállomások kiépítésén dolgoznak.
Tagjai a térségi Klima Østfoldnak, melyet a megyei önkormányzat koordinál. Céljuk, hogy hatékonyabban valósíthassák meg az adaptáció terén közös céljaikat, több forrást tudjanak bevonni. Mi a trükk? A 17 települési önkormányzat alapdíjat és lakosságarányos kiegészítő összeget fizet a Klima Østfold kasszájába, amit az ügyes megyei kollégák folyamatos forrásteremtő munkájukkal megtöbbszöröznek: 2015-ben közel 100 millió forintnyi összegből gazdálkodhattak. Fontos elvük, hogy a célhoz, projekthez keresik meg a megfelelő forrásokat, befektetőket, partnereket, nem pedig rámozdulnak bármilyen épp elérhető forrásra. Tevékenységeik
- megyei szintű közbeszerzéseket folytatnak le (pl. elektromos töltőállomások kiépítésére), megkímélve az egyes önkormányzatok kapacitásait;
- kibéreltek 2 típusú elektromos autóból 3-3 db-ot, melyet a helyi önkormányzatok 1-3 hónapig használhattak kipróbálás céljából, hogy a számukra megfelelőbbet tudják a későbbiekben maguk számára beszerezni;
- kidolgozták a SEAP (fenntartható energia akcióterv) felülvizsgálatának módszertanát (Horizon 2020 forrásból), melyet aztán a tagönkormányzataik alkalmazhatnak.
Természetesen nem menne minden ilyen flottul az állami szintű elkötelezettség és szabályozások, ösztönzők nélkül. Hogy csak néhányat említsünk:
- országos cél 2030-ra a fosszilis energiahordozók kivezetése;
- 2008-tól közelező az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat megjeleníteni a helyi rendezési tervekben;
- 2018-ra betiltják az olajfűtést;
- szigorú energiahatékonysági szabályok érvényesek az új építésű ingatlanokra;
- magas adók és díjak a benzin/dízel üzemű autókra;
- a nyilvános parkolók 10%-hoz kell tartoznia elektromos töltőállomásnak;
- betétdíjak az üvegeken, műanyag flakonokon, de még az alu-dobozokon is;
- minden felhasznált kWh után kb. 0,3 Ft-nyi adó egy elkülönített alapba kerül (összesen éves szinten kb. 1,35 mrd Ft), melyet klíma-projektekre használnak fel;
- saját környezeti audit-rendszerük van, erős klíma-szempontokkal, melynek adaptálása versenyelőnyt jelent a vállalkozásoknak…
Végezetül egy kis gasztronómiai kitekintés: vendéglátóink kiváló, részben helyi termékekből készített bőség-teknővel vendégeltek meg minket, melyről természetesen nem hiányzott a rénszarvas-kolbász sem. 🙂
