Magyarországon kétszer annyi energia szükséges egységnyi GDP előállításához, mint Ausztriában. Durván leegyszerűsítve: kétszer annyi gázt égetünk el, vagy hasadóanyagot hasítunk szét ugyanannyi fakanál legyártásához. Viszont jóval kevesebb, mint Csehországban. Vajon miért van ez? Milyen folyamatok rejlenek a háttérben?
Az energiaintenzitás megmutatja, hogy egy termék előállításához vagy folyamat megvalósításához mennyi energia szükséges. Ha országok szintjén mozgunk, akkor pedig azt, hogy egységnyi GDP előállításához mennyi energiára van szükség.
Elvileg minimális energia befektetésével igyekszünk maximálni az előállított termék vagy szolgáltatás mennyiségét. Kérdés, hogy ez mennyire valósul(hat) meg a különböző országok esetében. Az ipari termelés erősen energiaigényes, sokkal inkább, mint a szolgáltatások. Vagyis az erős iparral rendelkező országok ilyen szempontból nehezebb helyzetben vannak, mint az ipari termelést nem végző országok.
Magyarországon a szolgáltatások aránya a GDP-ben 65 százalék, amivel az EU alsó középmezőnyében vagyunk. Hazánkban kevésbé hangsúlyos a nagy energiafogyasztó iparágak (vegyipar, acélipar, alumíniumgyártás…) jelenléte, mint például Csehországban vagy Szlovákiában, ahol még mindig igen nagy hányadát adja a GDP-nek az ipari termelés. Ennek megfelelően ezekben az országokban nagyobb az egységnyi GDP előállításához szükséges energia mennyisége is. Nyugat-Európában a szolgáltatások felé hajlik a mérleg nyelve (GDP 70-80%-a), ezért is lehet jóval alacsonyabb az EU-átlag a V4-ek szintjénél.
Az energiaintenzitás ugyanakkor nem csupán az ország termelési mutatóitól függ. A szolgáltató szektor előtérbe helyezésén túl más lehetőség is van az energiaintenzitás mérséklésére, mely nem más, mint az energiahatékonyság.
Az energiahatékonyság célja: minél kisebb energiaigényű eszközökkel, folyamatokkal termelni, és minél jobb hatásfokkal felhasználni a megtermelt energiát. Hogy ez miként valósítható meg? Elöregedett gépek kiselejtezésével, épületek felújításával, energiatakarékos háztartási eszközök használatával, kis energiaveszteséggel működő hálózatok biztosításával, és még lehetne sorolni…
Összességében Magyarország jelenleg kevesebb energiát fordít GDP-jének előállítására, mint a többi visegrádi ország, viszont jóval többet, mint az EU országai átlagosan. Az energiaintenzitás csökkentése gazdaságilag is kedvező folyamat lenne, megvalósításához elsősorban a szolgáltatási szektor növelésével, illetve energiahatékonysági beruházásokkal lenne lehetőség.
„Infografika Kedd” című blogsorozatunkban hétről-hétre közérthetően mutatunk be egy-egy energetikai témát infografikák segítségével. A sorozat minden kedden új bejegyzéssel gazdagodik a következő hónapokban.