Szerző: Varga Katalin
A 10%-os rezsicsökkentést részben úgy érték el, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelező átvételi díj (KÁT) alól. A kiesett bevételt a többi vevővel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg.
A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételező nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilówattóránként mintegy 1,7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, havi 120 kWh mellett tehát kb. 200 forint havonta.) Az ún. KÁT-díjelemet (korábban KÁP) a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény (VET) vezette be. 2003 óta tehát része a villanyszámlánknak – a fogyasztásarányos energiadíj és a fix rendszerhasználati díj mellett – egyéb díjelemként a megújulóenergia-termelők részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. Ezt a számlánkon szolgáltatótól függően „továbbterhelt tétel” vagy pl. „pénzeszközök” néven láthattuk. A ködös elnevezéseknek köszönhetően sokan nem is tudták, hogy ők is részt vesznek így a megújulók ösztönzésében.
Valószínűleg ezért nem kavart túl nagy port az, hogy ez a tétel kikerült a lakossági (és egyéb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói) számlákból. Aki nem tudta, hogy eddig támogatta a megújulókat, annak ezután sem fog hiányozni. A jelenlegi megújulóenergia-termelőknek pedig csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végső soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 Mrd forintot kitevő KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesítő szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesítő termelőkre, valamint a villamos energiát importálókra – és fogyasztóikra hárul ez az összeg.
Már sokszor elmondtuk, hogy a 10%-os rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartjuk. Nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelentős áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A különböző díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket. Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól. Én személy szerint szívesen fizetném tovább a havi pár száz forintot erre a célra.
Zúgolódhatna persze a megújulóenergia-szakma! Ígérgetésekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. A lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 Mrd forint teher került. Ki fogja finanszírozni az új ösztönző-rendszert? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat.