Szerző: Koritár Zsuzsanna
“Ez olyan mint Dávid és az energialobbi Góliátja közötti küzdelem” – így kommentálta a bíróság ítéletét a Facebookon az egyik hozzászólónk. A Fővárosi Bíróság ugyanis – nem jogerős ítéletében – kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.
Ez az adatigénylés csak egy azok közül, amelyeket az Energiaklub az elmúlt két évben az Energia Kontroll Program (EKP) keretében folytatott. Ezek kapcsán – és egyébként a nemrég kitört Wikileaks-botrány is aktualitást ad a témának – felmerül a kérdés: mi tartozik a közre? Milyen adatok lehetnek nyilvánosak, esetleg szükséges is, hogy nyilvánossá váljanak és melyek azok, amelyek publikálásával talán nagyobb az okozott kár, mint a szerzett haszon?
Fontosnak tartjuk tisztázni: eddigi adatigénylési gyakorlatunkban mindig azt az elvet követtük, hogy csakis olyan információkat szeretnénk a nyilvánosság elé tárni, amelyek rá tartoznak. Nem célunk üzleti, technológiai vagy éppen a nemzetbiztonságot, személyes adatokat érintő információk nyilvánosságra hozatala. Ezeket az adatokat egyébként a magyar jog is általában védi. Célunk ugyanakkor, hogy a költségvetést és az állami kiadásokat érintő információk mindenki számára hozzáférhetővé váljanak és azokkal a széles közvélemény tudjon mit kezdeni (megértse, felhasználja, terjessze azokat). Tudjuk például azt is, hogy az energiaszektor és különösképp az atomipar a világon mindenütt féltve őrzi titkait. De azt is valljuk, hogy nem lehet üzleti, vagy éppen technológiai titkokra hivatkozva olyan információktól megfosztani a közvéleményt, amelyek reá tartoznak. A Fővárosi Bíróság ítélete éppen ezt az álláspontot tükrözi: nyilvánvaló, hogy a Lévai projekt adatait nyilvánossá kell tenni.
De vajon miért fontos az információszabadság, különösen az energetikában?
Hogyan is dönthetnénk bármilyen kérdésekben, ha nem rendelkezünk a megfelelő információval, vagy azok hiányosak, esetleg félrevezető, dezinformációkkal rendelkezünk csak? Az energetika, amennyire életbevágóan fontos, ugyanannyira bonyolult terület: felelős döntések, akár egyéni, akár politikai szinten, elképzelhetetlenek a megfelelő tájékozottság nélkül. Húsbavágó kérdésként jelenik meg az is, hogy pontosan tudjuk: miként, mennyiért, milyen járulékos költségekkel szolgáltatnak nekünk energiát, s adott esetben tudjuk-e csökkenteni költségeinket. Végül pedig, a minél teljesebb információs környezet hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egyáltalán felismerjük a korrupciós szituációkat, s fel is tudjunk lépni ellenük, vagyis az energetikai információk nyilvánossága segíthet a korrupció elleni küzdelemben. Éppen ezen okok miatt igényeltük a paksi atomerőmű tervezett bővítését előkészítő Lévai projekt adatait.
Az EKP-ban az elmúlt évek során nagy mennyiségű tapasztalat halmozódott fel a hasonló adatigénylésekről. (Ezeket és a kapcsolódó javaslatainkat a közelmúltban egy tanulmányban összegeztük.) Tapasztalatainkat immár két éve sikerrel tudjuk kamatoztatni az „Aarhusi Egyezmény[1] alkalmazása a nukleáris energetikában Magyarországon” elnevezésű munkacsoportban is. Ennek az egyezménynek az egyik fontos, zárógondolatként is kiváló eleme következőképp szól: „A környezeti problémákat az összes érintett polgár részvételével lehet a legjobban kezelni a megfelelő szinten. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a hatóságoknál rendelkezésre álló környezeti információhoz való hozzáférést, ideértve a közösségekben a veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, továbbá lehetőséget kell biztosítani a döntéshozatali eljárásokban való részvételre. Az államoknak a környezeti információ széles körű terjesztésével elő kell segíteniük, és bátorítaniuk kell azt, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen ezekről a lehetőségekről és gyakorolja részvételi jogosultságait. Biztosítani kell ezen felül a hatékony bírósági és közigazgatási jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférést, értve ez alatt a kártérítést és a károk helyrehozatalát is.”
[1] a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény