Szerző: Lohász Cili
Mai témánk: Lessons from nature, igazi terepi kutakodással.
Mai témánk: Lessons from nature, igazi terepi kutakodással.
Gyakorlatok az erdőben a természetben lejátszódó körforgás megértésére: ami elhal, abból másnak étel lesz, és ez így megy körbe és körbe. Játszottunk néhány játékot az erdőben, a feladatok arra adtak példát, hogy a gyerekek megfigyeljék, hogyan működik a természet, mi az amit fel tudunk használni ötletként. A képen egy fát “tapogatok” le vakon, amit majd nyitott szemmel kell megtalálnom. Csak ilyen ruházatban lehetett aznap hosszabb ideig a természetben tartózkodni…
Egy másik gyakorlatban legóból erdőt építettünk, állatokkal, lebontó szervezetekkel. Majd megnéztük, mi történik, ha pl. kivágják az összes fát, valamilyen természeti katasztrófa történik, elterelik a patakot, hova tűnnek az állatok, hogyan borul fel a rendszer?
Ökoszisztéma legóból:
Megnéztünk egy-két lebomló anyagból készült terméket: esőkabátot burgonyából, komposztálható zacskót kukoricából és lebomló műanyag palackot. Természetesen nem ez a végső megoldás, de még mindig jobbak, mint az újrafelnemhasználható, több mint száv év alatt lebomló kőolajalapú műanyagok. Bemutattak egy gyakorlatot, amivel a gyerekek megérthetik, hogy miért nem tuti megoldás, az alumínium kannákat újrafelhasználása. (4 alu dobozból egy végzi az újrahasznosítóban, elég rossz arány!).
Délután elmentünk Malhamba, és esőkabátban bogarásztunk a patakban. Megmértük a pH-t, oxigéntartalmat, sebességet, vezetőképességet, és a hálónkkal gerincteleneket fogdostunk. A kifogott állatkákat szétválogattuk, és megszámoltuk egy fajból hány darabot találtunk.
Utána visszamentünk a terembe, és kielemeztük az adatokat, illetve bemutatták, hogy mi mindent lehet egy ilyen vizsgálaton keresztül bemutatni a gyerekeknek. Az igen fárasztó nap után még jött a kérdés, melyik korosztálynak milyen konkrét tantárgyi tartalmat tudunk közvetíteni a gyakorlattal. Idáig szoktunk eljutni Magyarországon egy-egy feladat, óravázlat elemzésénél. Szerencsére ettől itt most messzebbre tekintettünk. Át kellett gondolnunk korosztályonként, milyen tudományos kutatáshoz szükséges és milyen szociális készségeket lehet fejleszteni, illetve miket tanulhatnak a gyerekek a fenntarthatóságról.
Összefoglalva: kaptunk egy képet a klasszikus kutatási módszertan oktatásáról (hipotézis, vizsgálat, adatvétel, adatelemzés, konkluzió, kérdések, stb.) illetve, hogy hogyan lehet nem frontális módon, hanem a gyerekek aktív részvételével egy témát feldolgozni.
Egy példa: biológia szakon két tantárgy keretében (állatrendszertan és ökológia) jut el a hallgató tudatáig, hogy mondjuk hány lába van egy élőlények, hol él, és miért úgy alkalmazkodik a környezethez, ahogy. Itt megnéztük az egyébként korábban kifogott állatokat mikroszkópban és körbe jártuk, hol él, pl. miért akkora csápja van amekkora, mire használja stb. Életszerűbb, nem?
Talán könnyebb azt is megérteni, hogy a természet körforgásban van és minden egyes élőlénynek meg van a maga helye ebben a nagy rendszerbe. Ezt bármennyiszer elmondhatjuk és el is mondjuk, de valóban megértik a gyerekek?