Szerző: Lohász Cili
Ma egy kicsit jobban megértettem, miért a britek kolonizálták a fél világot, emellett a fenntartható fejlődés oktatásáról tanultam a legtöbbet.
Ma egy kicsit jobban megértettem, miért a britek kolonizálták a fél világot, emellett a fenntartható fejlődés oktatásáról tanultam a legtöbbet.
A képzésünk vezetője szerint, aki egyébként a Field Study Center főnöke is, minden tanulás, szeminárium, képzés náluk egy sétával kezdődik. Ha jól vettem ki a szavaiból, nála minden egy sétával kezdődik. Nekem tetszik ez a szemlélet!
Reggel lesétáltunk tehát és megnéztük a meteorológiai állomást, ahol kb. 1800 óta gyűjtenek adatot és 1952 óta gépi mérést is végeznek. Ez Anglia harmadik legmagasabban fekvő manuális meteorológiai állomása. Az év minden napján reggel kilenckor olvassák le az adatokat. Nem megtagadva a jó kis angol szokást, jöhet a pontos időjárás jelentés, milyen is volt az idő 2010. október 25-én reggel 10-kor (nyári időszámítás szerint, ilyenkor olvassák le az adatokat):
Levegőhőmérséklet: 5,5 oC
ÉNY-i gyenge szél fújt, 52-es skálán 5-ös erősségű. (light breeze, wind felt on face, leaves rustle)
Csapadék nem esett!
Talaj hőmérséklet: -6,4 oC, talaj hőmérséklet 30 cm mélyen -2 oC.
Kilátás tökéletes, 9 es skálán 8-as, az égbolt egy nyolcadát fedtékk felhők.
Tegnap 9 órát sütött nap. Ez itt rekordnak számít! Kifejezetten nem hétköznapi időjárás volt.
Az első előadást, beszélgetést Mr. Anthony Thomas tartotta, a Council for Learning Outside the Classroom alelnöke. Elmesélte, hogyan sikerült egy nyilatkozatot elfogadtatniuk a kormánnyal az osztálytermen kívüli tanulásról (Manifesto, Learning outside the classroom). Magyarul talán erdei iskolának, szabadtéri tanulásnak fordíthatjuk ezt a kifejezést. Szerinte Angliában több akadálya is van, hogy jobban elterjedjen az osztálytermen kívüli oktatás. nehezen mérhető a megtanult tudás – mivel nem csak tudományos ismeretek és tényeket közvetít, hanem fejleszti a szociális és probléma megoldási készséget, nagyobb nyitottságot és kíváncsiságot igényel a gyerekektől, költségesebb, mint bent ülni a teremben és sokan félnek a balesetektől, ami a természetben megeshet a gyerekekkel. (Néhány éve meghalt egy gyerek egy barlangban, ami nyilván nem tett jót, az iskolán kívüli tanulás népszerűsítésének.) Mr. Anthony Thomas mutatott egy ábrát (majd megszerzem, és beillesztem ide), ami összehasonlította két azonos képességű és szocio-kulturális státusszal rendelkező gyerekcsoport teljesítményét, tudását a folyókról. A kontroll csoport az iskolapadban tanult róla, megnéztek egy videót, kísérleteztek, a kísérleti csoport pedig megvizsgált egy igazi élő patakot. A pataknál kísérletezők kétszer jobban teljesítettek a vizsgán!
Ebédre sütőtökkrém leves volt.
Délután az Ellen Macarthur Alapítvány munkatársai tettek fel elgondolkodtató kérdéseket a fenntarthatóságró. Bemutattak egy videót a circular economy-ről. Ezzel kellene leváltani a mai lineáris gazdaságot.
A körkörös gazdaság lényege, hogy ami bekerül a rendszerbe, abból mindent felhasználunk, vagyis minden részletnek meg van a helye és a szerepe, valamilyen további anyag életében. Vagyis, mint a természetben, az elhalt fa ennivaló baciknak, gombáknak, ezek a szervezetek lebontják az anyagot, amit a növények újból fel tudnak venni, és így újból indul a kör. Ellentétben, amikor a hulladék lerakóban landolnak az anyagok és több száz, ezer évre kivpnjuk őket a forgalomból (ld. pillepalack).
Az elmélet után jött a gyakorlat, kaptunk egy város rajzot. Bármit változtathattunk rajta, a lényeg az volt, hogy 80%-kal kellett csökkenteni a fosszilis energiafelhasználást. A végén megbeszéltük, hogyan közlekednek az emberek, van-e elég munka, van-e mit enni stb. A vicces az, hogy nagyon egyszerűnek tűnik az egész!
