A napelemek ára az elmúlt években világszerte drasztikusan esett. Ez elsősorban a piac bővülésének, a gyártók és szolgáltatók fokozódó versengésének köszönhető. Az áreséssel együtt komoly javulás következett be a megtérülési mutatók tekintetében is. Mind a háztartási rendszerek, mind a naperőművek esetében átlagosan felére, harmadára csökkent a megtérülési idő a 6-8 évvel ezelőtti beruházásokhoz képest. Ez örömteli tény a megújuló energiák támogatói számára.
A különböző energiatermelési módok összehasonlítására kiválóan alkalmas, ha a költségeket – beruházási, működtetési, leszerelési – egységnyi megtermelt energiára (kWh) vonatkoztatva adjuk meg. Így a folyamatosan vagy időszakosan működő erőművek költségei is összemérhetők, hiszen kizárólag az számít, adott pénzért mennyi energiát tudtunk termelni. 2016-ra eljutottunk oda, hogy a napelemes beruházások egységnyi energiára vonatkoztatott költsége a hagyományos energiatermelési technológiákkal (fosszilis, nukleáris) egy szintre került, sőt, ma már vannak jóval olcsóbb beruházások is. Hiszen ahogy az lenni szokott: a jók között is vannak még jobbak, és az olcsók között is még olcsóbbak. Az utóbbiakra hozunk most néhány kiemelkedő példát:
Indiai naperőmű. (Forrás: AP PHOTO/AJIT SOLANKI)
Tavaly májusban öt nemzetközi vállalat elképesztően alacsony, 3 cent/kWh-s (~9 Ft/kWh) ajánlatot tett a dubaji Mohammed bin Rashid Al Maktoum napelempark legújabb egységének kiépítésére, mely már korábban is a világ egyik legnagyobb naperőműve volt. Az új egység kapacitása 800 MW, azaz önmagában a tervezett Paks II atomerőmű egyharmada. A beruházáshoz kapcsolódó hihetetlenül alacsony összeg új világrekord lett.
Jó, persze mondhatjuk, hogy már megint az arabok, meg ott bőven van hely a sivatagban, és a Nap is egész évben süt. Nyilvánvaló, hogy nincsenek ilyen körülmények mindenhol a világon, de a megújuló ipar előretörése, a napelem-piac szélesedése, az árak esése szempontjából komoly kihatása van világszerte egy ilyen rekordberuházásnak.
Az új ár bőven a szénerőművek költségei alá vágott, melyek átlagosan 6-10 cent/kWh körüli áron termelnek. A napenergia ezeknek az új, hihetetlenül olcsó erőműveknek köszönhetően bizonyos országokban az összes energiatermelési módot figyelembe véve a második legolcsóbb alternatívát adja a szárazföldi szélenergia után.
A dubaji erőmű nagyjából 15%-kal olcsóbban állít elő energiát, mint a korábbi „napos rekorder”: a mexikói Enel Green Power erőmű. (Korábban Szaúd-Arábiában, Peruban és Chilében is voltak ideiglenes csúcstartók.) 2016 elején még 6 cent/kWh volt a legalacsonyabb naperőmű-beruházás költsége, szűk fél év alatt azonban felére esett az összeg.
A világ legolcsóbb napelemes beruházásainak folyamatos árcsökkenése 2016. január és május között (cent/kWh), Forrás: Bloomberg New Energy Finance
És ekkor még nem volt vége az évnek. Augusztusban érkezett a bejelentés Chiléből, hogy 2,91 cent/kWh-s új rekord-alacsony áron épül egy 120 MW-os naperőmű, majd szeptemberben ismét a Közel-Keleten, ezúttal Abu Dhabiban jött az egészen hihetetlen áresés: az ottani Vízügyi és Villamos Energia Hivatalhoz egy 2,42 cent/kWh-s árajánlat érkezett a Perzsa-öbölnél tervezett 350 MW-os naperőműre.
Mindeközben már Európában is akadnak 7-8 cent/kWh áron termelő naperőművek, és a becslések szerint 2030-ra ez az összeg 4-5 cent/kWh-ra csökkenhet az öreg kontinensen.
Ahhoz, hogy rendszerbe illesszük ezeket az összegeket, egy fontos dolgot érdemes tisztázni: a hagyományos energiatermelési módok, mint a fosszilis energiatermelés és az atomenergia, a jövőben már nem lesznek olcsóbbak. Megrekedtek a nagyjából 7-8 cent/kWh-s szinten, és vagy ott maradnak, vagy az energiahordozók árának emelkedése és biztonsági előírások szigorítása miatt drágulni fognak a jövőben. Ezzel szemben a megújuló energiák – az utóbbi években leginkább a napenergia – olyan rekordokat szállítanak szinte hónapról hónapra, amit korábban elképzelhetetlennek véltünk. Az energiatermelés globális szinten átalakulóban van. Nem csupán a fejlett gazdaságokban, de a fejlődő országokban is. Dél-Amerika, Afrika országai csatlakoznak sorra a megújulós forradalomhoz, világszerte hihetetlen sebességgel bővül a napos és szeles kapacitás, egyre több nagyvállalat fordul ebbe az irányba, hiszen mindenki látja, hogy ez a jövő. A számok nem hazudnak.