A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Ezúttal filmet is hoztunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.
Forrás: Pixabay
Klímaadaptációs szenzációt értek el ausztrál kutatók a korallzátonyok megmentése terén. A koralloknak természetes részei a rajtuk élő algák, azonban a tengervizek felmelegedése elpusztít szépen lassan mindent. A kutatók most olyan új algafélékkel kísérleteztek, amelyek még a magasabb hőmérsékletű tengervízzel is kompatibilissé teszik a korallokat. A korallok a Föld legburjánzóbb élőhelyei, amelyek most egy kis időt nyerhetnek az élethez.
Heat-evolved microalgal symbionts increase coral bleaching tolerance>>
Koronavírus járvány ide vagy oda, a pár hónapja csökkenő kibocsátási szintek ellenére tovább nő a légkörben a szén-dioxid-koncentráció – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentéséből. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal kutatói azt is megállapították, hogy ilyen értékeket 800.000 éve nem lehetett tapasztalni a bolygón. A lényeg, hogy a járvány okozta csökkenés nem elegendő, hogy a másfél Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedés mértékét. Még több szép ábra és elemzés a riportban.
Record global carbon dioxide concentrations despite COVID-19 crisis>>
A karantén idején még inkább felpörgött a különböző streaming szolgáltatók forgalma. A cikk azt veszi végig, hogy mennyire lehet klímabarát a működésük. Egy francia kutatócsoport szerint 2018-ban az online streaming szolgáltatók annyi energiát emésztettek fel, mint egész Spanyolország, ami kb. 1 százaléka a globális szén-dioxid-kibocsátásnak.
How Sustainable are Online Streaming Services Really?>>
Megjelent az IEA, a Nemzetközi Energiaügynökség új, 2020-as Global Energy Report tanulmánya, amely nagyrészt a COVID következtében zajló nagy energiaipari átrendeződésekkel foglalkozik. Ha nem szeretnénk elolvasni a teljes angol anyagot, a Portfolio összefoglalóját tudjuk ajánlani.
Teljesen új energiarendszert hozhat a járvány>>
Maradj otthon, de ne legyél gázszerelő! Aggasztó trendről számolnak be a gázszakik: drámaian csökkent a tavaszi karbantartások száma, viszont meredeken nőnek a speciális alkatrészvásárlások, és „hogyan tisztítsd a gázégőt házilag“ videók kezdenek el terjedni YouTube-on. Amellett, hogy mindenkit buzdítunk az otthoni barkácsolásra, kérjük, hogy ezt senki NE veszélyes és szakértelmet kívánó területeken próbálja ki – egy kerti madáretetőnek mindenki jobban fog örülni.
Mit visz magával 2021-től a Duna? Mostanában a Duna hullámai dinnyehéj helyett használt maszkokat és gumikesztyűket ringatnak, de az egyszer használatos műanyag eszközöknek hazánkban is meg vannak számlálva a napjai. Egy frissen benyújtott törvénytervezet január 1-től vezetné be szigorítást az eldobható műanyag termékekre. Az új jogszabály megszületését katalizálta, hogy több mint negyed millió aláírás gyűjtött össze a Greenpeace Magyarország az ügy érdekében, így egyértelmű társadalmi elvárássá vált a rendkívül környezet szennyező műanyag eszközök megregulázása.
Törvénnyel tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat>>
Egyre nagyobb bajban az uránbányászat. Nemcsak olyan kis országok, mint Magyarország, hanem már az USA is főleg importból tudja csak a megfelelő mennyiségű uránt biztosítani az atomerőművek működéséhez. Ahogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium atomenergiáért felelős államtitkára közleményéből kiderül, az atomenergia szakértők már csak abban bízhatnak, hogy a következő években olyan ütemben fejlődnek majd az alternatív fűtőanyagok, hogy pótolható lesz majd velük az urán. Az urán bányászata és feldolgozása az elmúlt évtizedekben folyamatosan hanyatlik, az előállítás költséges és számos ország importra tud csak számítani belőle. Pedig az uránbányászat az atomenergia egyik piszkos vége, nemcsak drága és lassú folyamat az előállítása, de szennyezi a környezetet-és az ember egészségét is.
Building a Uranium Reserve: The First Step in Preserving the U.S. Nuclear Fuel Cycle>>
Ha törik, ha szakad, marad az atom? Az angol atomerőművekről (Hinkley Point, Sellafield) sokat hallhattunk már az elmúlt években, hiszen számos probléma adódott velük. Úgy tűnik, nincs szerencséjük, hiszen megint gond akadt, most a Torness-i atomerőműben. Az olyan repedések, amelyek növelik a kelet-lothiai Tornessi atomerőmű radioaktív baleseteinek kockázatát, hat évvel korábban jelennek meg, mint azt korábban gondolták. A brit Atomenergia Hatóság (ONR) alapos áttekintést követően mégis engedélyezte az atomerőmű számára, hogy 2030-ig működjön tovább, de csak akkor, ha a repedések ellenőrzésére irányuló ellenőrzések fokozódnak. Az ONR kilenc ajánlást fogalmazott meg a jelentős „biztonsági hiányosságok” orvoslására, és 41 kisebb kérdést vetett fel, többek között az egészségügyi felülvizsgálatok „gyengeségei”, valamint a „szerkezeti integritás”, a „korróziókezelés” és a „kiberbiztonság” kapcsán.
Torness nuclear reactors predicted to start cracking in 2022>>
Atomveteránok. A nevadai atomkísérletek, és ami mögöttük van. Kivételesen a végére nem írást, hanem rövidfilmet ajánlunk. A frissen megjelent Atomkatonák dokumentumfilmet nemcsak azért ajánljuk, mert betekintést nyújt egy olyan világba, ahol az atomenergia nem mint energiaforrás, hanem mint háborús eszköz jelenik meg, hanem azért is, mert olyan tudást ad, amit mindig szem előtt kell tartani, mikor az atomenergiáról beszélgetünk.
Atomic veterans struggle to find words as they recall the pain of a past secret>>
Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41