Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. E heti cikkajánlónkban lesz szó még Sydneyről, ahol megújuló energiával üzemelnek úszómedencék, környezetei káresemények megoldatlanságáról, a kikötők és a szélenergia jövőjéről, lesz podcast az atomhulladék megoldatlan tárolásáról, de hoztunk adatokat és érdekes számokat arról is, hogy mivel melegítjük fürdővizünket.
Kép: Pixabay
Magyarország: Pakstól a környezeti káresemények megoldatlanságáig
Ezerszer módosították a beadási dátumot, végül június 30-án a Paks II Zrt. beadta a létesítésiengedély-kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A napi.hu naprakészen követte eddig is a Paks II-vel kapcsolatos fejleményeket, most pedig tele hivatkozással, összefoglalta, hogyan is jutottunk oda, hogy végül beadják az engedélykérelmet.
Összehangolt kommunikációs offenzíva tudatja: beadták végre a Paks II. engedélykérelmét>>
Ha mindig is érdekelt, vajon mi alapján hosszabbítják meg bizonyos atomreaktorok üzemidejét, vagy hogy ezek a szabályok mennyire hasonlóak vagy térnek el a különböző országokban, olvasd el az alábbi tanulmányt. A cikk az atomerőművek működési idejének meghosszabbításának jogi szabályozásáról szól. Magyarországon a témában a legfontosabb dokumentum a cikkben elemzett Nemzeti Energiastratégia volt. Magyarországon az atomerőművek üzemeltetési engedélyekhez kapcsolódó határidők meghosszabbításának jogi szabályozása az Egyesült Államok szabályozásán alapszik.
Extension of the operation time of nuclear power plants in the United States and Hungary>>
Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. Önálló környezetvédelmi minisztérium és egyéb átfogó szervek hiányában azonban sokszor zavaros lehet, hogy hova érdemes környezeti káresemények kapcsán fordulni. Ez, valamint a korrupció, a véget nem érő bürokratikus körök és a gazdasági érdek környezetet nem kímélő hatása számos katasztrófához és annak rossz kezeléséhez vezetett Magyarországon. A Black Waters nevű kutatási projekt keretein belül most összegyűjtötték ezen eseteket.
Magyarországon kiiktatták a környezetvédelmet, hogy ne akadályozza a gazdasági fejlődést>>
Energiafogyasztásról a háztartástól az köztéri világításig
Az Eurostat egy újabb olvasásra érdemes összefoglalója érhető el, melynek fókusza a háztartások energiafogyasztása. Vajon a teljes energiaigény hány százaléka megy el az otthon melegen tartására, és mivel melegítjük fürdővizünket? És mégis hogy áll Magyarország a megújulókkal? A sok fontos böngészhető adat megmutatja mindazt, hogy mire használjuk és miből nyerjük a háztartásokban felhasznált energiát. Az energiaszegénység sokrétű problémájára vagy az energiahatékonysági beruházásokra fókuszálva elmélkedésre érdemes adatok következnek:
Energy consumption in households – Statistics Explained>>
Míg mi halasztunk, az ausztrálok közelebb hozzák a fenntartható jövőt: úszómedencék, történeti óváros és köztéri világítás megújuló energiával. Sydney gazdasági és kormányzati központjának városrészét (City of Sydney) júliustól 100 százalékban megújuló energiával látják el. A városrész kétharmadának szélerőművek, a hátralévő résznek pedig napelemek biztosítják az energiaellátást. Mind közül mégis a Shoalhaven Solar Farm a legkülönlegesebb, hiszen a városi mellett környékbeli lakóházakat is ellát majd, csökkentve ezzel 1500 család költségeit.
CITY OF SYDNEY NOW RUNS ON 100% RENEWABLE ENERGY>>
Merre viszi a szél a jövőt?
Annak ellenére, hogy a szárazföldi szélenergia-beruházások ára erőteljesen csökken Lengyelországban, a szélenergia a szárazföldön nemkívánatos fejlesztési területté vált. Ha a jogszabályok nem akadályoznák a terjedését, a szélenergia lehetőséget teremtene a megszabadulásra széntüzelésű erőművektől, és ezzel a nemzetközi klímacélok elérésére. De akkor mi a probléma?
Who doesn’t like Polish wind power?>>
Kikötőkben a jövő? Tanulmány készült a kikötők energiafelhasználásáról, melyből kiderült, hogy a kikötőknek kulcsfontosságú szerepük lehet a jövőben a szén-dioxid-mentesítés támogatásában azzal, hogy a közlekedés megújulóenergia-központjaivá válnak. A nagy ipari kikötők elhelyezkedésüknek köszönhetően könnyen csatlakoztathatóak az amúgy is növekedő tengeri szélenergia-hálózatokhoz. A kikötők így drasztikusan csökkenthetik a légszennyezést és a szén-dioxid-kibocsátást is.
Ports have potential to ‘become renewable hubs’>>
Heti podcast ajánló
A Beyond Nuclear podcastját már többször ajánlottunk. Ezen a héten megint remek témával rukkoltak elő, amit érdemes meghallgatni. Miután a világon még sehol nem találtak megfelelő technológiát a radioaktív hulladék végleges tárolásának- és kezelésének megoldására, érdemes többet beszélni a témáról, hogy még inkább megismerjük a részleteket. Ebben az adásban Kevin Kamps-szel beszélgetnek, aki egy radioaktív hulladék watchdog szervezet képviselője.
Beyond Nuclear with Kevin Kamps>>