Manapság újra felkapott irányzat a körforgásos gazdaság, ami valljuk be, nem új találmány: a hagyományos paraszti gazdaság éppen ezt valósította meg sok száz éven keresztül. Ebben a modellben nincs szemét, legfeljebb hulladék, de ez egy másik folyamat alapanyaga is egyben. Így a beépített anyag és energia nem vész kárba.

A biogázüzem egyik fermentortartálya az „etetővel” (fotó: Energiaklub)

Kellemes meglepetés volt, hogy júliusi tanulmányútjaink során épp ilyen modellekkel találkozhattunk, ráadásul az energiatermelés témakörében:

Az egyik Magyarország legnagyobb biogáz erőműve (Szarvas-Ezüstszőlőkben, 4,2 MW teljesítménnyel), ami ugyan már lassan 10 éve működik, egészen az idei évig reménytelenül veszteséges volt. Tavaly október óta azonban egy rátermett vezető keze alatt újjászületett a felülvizsgált és átszervezett alapanyagellátásnak, logisztikának, a karbantartásnak és a fejlesztéseknek köszönhetően.

A biogáz mikroorganizmusok által előállított gáz, melyet ugyanúgy lehet áramtermelésre használni, mint a földgázt. És hogy mi kell ehhez? Természetesen ennivaló a baciknak, elsősorban különböző szerves hulladék, jelen esetben elsősorban mezőgazdasági melléktermék (trágya, melasz, savó, csuhé stb).

A biogázüzemek gazdaságos üzemeltetésének titka az, hogy az alapanyagért ne fizessünk, hanem olyan anyaggal működtessük, ami máshol már nem kell, problémát okoz, hogy mit kezdjenek vele. Az is fontos, hogy közvetlenül szerezzük be az anyagot, illetve ez az anyag minél közelebb keletkezzen az üzemhez, hogy a szállítási költség se legyen jelentős. A jelenlegi ügyvezető ebben az üzemben több mint 70%-kal tudta csökkenteni a tonnánkénti beszerzési árat. Ez nagyon nem mindegy, mert 110.000 t/év anyagmennyiségről van szó.

A szakszerű monitoring mellett a jövőbeli fejlesztések is tovább növelik a termelés hatékonyságát: az üzem melléktermékeként keletkező ún. energiamentes szárazanyagot komposztálás és feljavítás után talajjavításra lehet majd használni, így valósul meg a teljes kör: az anyag visszakerül a földre.

 

A békésszentandrási duzzasztó (fotó: Energiaklub)

A másik a békésszentandrási duzzasztó, mely 1942 óta szolgálja az országot rendíthetetlenül. A Hármas-Körösön épült létesítmény elsődleges célja az öntözőcsatornák számára megfelelő magasságban tartani a vizet, hogy az gravitációs úton juthasson el a földekre, drága szivattyúk kiiktatásával. Ennek az éghajlatváltozás miatt nemhogy csökkent, de nőtt is a jelentősége mára, az ország öntözött területeinek egyötöde ennek a rendszernek köszönheti a vizet. Ugyanakkor, mintegy melléktermékként – megfelelő vízállás esetén – a duzzasztó mellett létesített erőmű áramot is termel 2 db 1,1 MW-os turbinával.

 

A duzzasztó melletti járulékos vízerőmű egyik turbinája (kék) és az áramtermelő generátor (piros)         (fotó: Energiaklub)