Otthon „melegéből” a kórházi ágyba

Otthon „melegéből” a kórházi ágyba

Otthon „melegéből” a kórházi ágyba

–  Az energiaszegénység egészségügyi következményei –

Borítókép: Majoros Árpád @Habitat for Humanity Magyarország (Hon-vágy fotópályázat 2018)

Előző cikkünkben felvázoltuk az energiaszegénység meghatározását, a jelenséghez szorosan köthető közvetett problémákat és a kialakulásához vezető legfontosabb tényezőket. Az összefüggések megértéséhez ugyanakkor gyakran a dolgok mélyre kell ásni, hiszen nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy a nedves fa, lignit, avar, vagy háztartási szemét elégetése évente százezrek életét keseríti meg és több, mint tízezer magyar halálát okozza, óriási és állandó terhet róva ezzel az egészségügyi ellátórendszerre. Ráadásul az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya hosszú távon nemcsak fizikai, de lelki betegségek kialakulását is okozza. Vegyük hát sorra milyen egészségügyi következményei lehetnek annak, ha egy család nem tud kitörni az energiaszegénység csapdájából.

Meleg szoba, de milyen áron? 

Ahhoz, hogy megértsük a probléma gyökerét, számba kell venni, milyen egészségkárosító anyagok szabadulnak fel a különböző tüzelők elégetése során. A földgáz égetése a szilárd tüzeléshez viszonyítva minimális légszennyezéssel jár. Ugyanakkor pénztakarékossági megfontolásból és/vagy tájékozatlanságból egyre szélesebb körben terjed a különféle hulladékok illegális égetése, így a műanyagok, vagy a kezelt, bontott, festett faanyagok tüzelése, ami erősen mérgező és rákkeltő anyagok (toluol, dioxinok, foszgén stb.) tömegének légkörbe jutását eredményezi. A legnagyobb veszélyt ugyanakkor nemcsak a baljós nevű vegyületek, hanem a tökéletlen égésből származó szállópor is jelenti, elsősorban a PM10 és PM2,5 vagy a még ennél is finomabb, ú. ultrafinom PM1 részecskék. Ezen parányi szemcsék egy átlagos hajszál vastagságának töredékét teszik ki. A tüdőbe kerülve a léghólyagocskákon át közvetlenül a véráramba is eljuthatnak krónikus légzőszervi megbetegedéseket és más súlyos szövődményeket okozva. A tapasztalatok sajnos az bizonyítják, hogy ez nemcsak az energiaszegénységgel küzdő családokra, hanem sok esetben az átlagos vagy még ennél is jobb módú felhasználókra is igaz. Az ismerethiány és a berögzült rossz szokások együttesen drámai téli szmogban öltenek testet számos magyar településen.

 

Az okos fűtés fél egészség 

A fával tüzelők döntő többsége az anyagi források szűkössége és a megfelelő tárolóhely hiánya miatt frissen kivágott fával, 40-50 százalék nedvességtartalmú tüzelőanyaggal fűt, amit egyes esetekben − hogy tovább tartson a tűz −  szándékosan benedvesítenek. Ez a jelenség nagymértékben − akár 50 százalékkal − rontja az égési folyamat hatásfokát, hiszen a fában rejlő energiának a nagy része a nedvesség elpárologtatásakor kárba vész. Ezzel párhuzamosan drasztikusan megemeli a tökéletlen égés során felszabaduló káros anyagok mennyiségét és a szállópor-koncentrációt.

Tehát télvíz idején a kéményekből felszálló haragos sötét füstfelhők nem természetes velejárói a fatüzelésnek. A tűzifa helyes felhasználásához ismerni kell egy pár egyszerű házi praktikát. Például fontos alapvetés, hogy a frissen kitermelt fa energiatartalma hozzávetőleg 2 kWh/kg, míg egy-két évig hasogatva, esővédett helyen tárolt kiszáradt tüzelő több, mint 4 kWh/kg energiát is rejthet. Vagyis a nedves fa égetése végeredményben több tűzifa felhasználását, kevéssé tiszta égést, és a kémények, fűtőberendezések nagyobb karbantartási, tisztítási igényét, sőt rossz esetben veszélyes kéménytüzeket eredményez. 

A probléma a rossz, hiányos fűtési rendszerre is visszavezethető, ugyanis a fatüzelés gyorsan és sok levegővel tud igazán hatékony lenni, ez azonban megköveteli a felszabaduló hő tárolását is. Ez történhet forró víz formájában egy legalább 1000 literes puffertartály segítségével, de megoldás lehet az is, ha maga a kályhatest képes tárolni a hirtelen felszabaduló hőt, amire a cserépkályhák és tömegkályhák kínálnak megoldást.  

A megfelelő fűtési rendszer és jól előkészített tüzelőanyag mellett kiemelt jelentősége van a helyes tűzrakási technikának. Ahol évszázados hagyománya van a fatüzelésnek, ott jól tudják, hogy a tűzgyújtást felülről kell elindítani, éppen ezért oda kell tenni a vékonyra vágott, igen száraz gyújtóst, és csak ez alá az egyre vastagabb ágakat, hasábokat − természetesen azt is figyelembe véve, hogy 10 cm-nél nagyobb átmérőjű fa ne kerüljön a kályhába vagy kazánba. Ilyen módon a fa felülről kezd el égni, és mivel az égéshez szükséges hő vezetés és sugárzás útján terjed, így mindig csak annyi tüzelőanyagból, és ott keletkezik számottevő éghető gáz, amennyi és ahol az megfelelő hőmérsékletű lévén el is tud égni. Ezzel a módszerrel radikálisan csökkenthető a füstképződés és a szennyező anyagok kibocsátása.

Továbbá, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden ősszel ellenőrizni kell fűtési rendszerünket. A kéménytüzek, szén-monoxid-mérgezések és gázrobbanások és egyéb balesetek is sok esetben közvetett módon az energiaszegénység számlájára írhatók. 

Fagyos kilátások 

Az energiaszegénység és az ebből fakadó helytelen tüzelés nemcsak a szmogos napok számában mérhető. Megdöbbentő módon minden télen tucatszámra hűlnek ki emberek saját otthonaikban, mert nem tudják melegen tartani házaikat. Az energiaszegénység legsúlyosabb egészségügyi következményét statisztikai úton az ún. „téli többlethalálozás” mutatójával is ki lehet kifejezni. Sok energiaszegény háztartás számára egy kis szoba 15-16°C-ra való felfűtése is igazán nagy kihívást jelent. Ráadásul az energiaszegénység néha „álruhát ölt”, hiszen a kifűtetlen otthonok mellett a túlfűtött már-már trópusi hőmérsékletű háztartások száma is jelentős. Ez jelenség azonban ne tévesszen meg senkit! Az esténként közel 30°C-ra felforrósított lakások legtöbbször nem a bőséget jelzik, hiszen az ehhez szükséges tüzelő sok esetben megkérdőjelezhető forrásból származik. Ráadásul, ezekben a háztartásokban a szigetelés teljes hiánya miatt hajnalra akár tíz-húsz fokot is eshet a szobahőmérséklet. Ehhez kapcsolódik, hogy a hideg, nyirkos, huzatos otthonok közvetlen velejárói lehetnek egyes légúti (megfázásos, influenzás stb.), illetve ízületi megbetegedések is. Ezek a problémák a COVID-19 krízis miatt még jobban felerősödnek, hiszen az emberek kényszerűen jóval több időt töltenek otthonaikban. 

Az energiaszegénység a mentális egészséget is károsíthatja. A hideg, homályos szobában töltött hónapok depressziót és szorongást okozhatnak már a legfiatalabb generációk körében is. Az energiaszolgáltatásokhoz való gondtalan hozzáférés sok családnak még mindig elérhetetlen álom hazánkban. A digitális oktatást számtalan háztartásnak áram nélkül, a használati melegvíz előállítását vezetékes víz és gáz nélkül, a helyi közkútról hozott vízzel, a régi füstös sparhelten melegített edénnyel kell megoldani. A kilátástalanság és a számlák kifizetésével járó stressz pedig azokban az otthonokban is feszültséget szülhet, akik csak időszakosan tekinthetők energiaszegénynek. 

Derengő remények 

Összességében elmondható, hogy az energiaszegénység számtalan negatív közvetlen és közvetett egészségügyi hatással jár. A helytelen fűtésből származó téli légszennyezés pedig össztársadalmi problémává emeli ezt a jelenséget. Ráadásul az ezzel járó többlet egészségügyi kiadások 100 milliárdos terhet jelentenek a magyar társadalom számára. A helyzet megoldása összetett és összehangolt hosszútávú szakpolitikai intézkedéseket és társadalmi szolidaritást, összefogást kíván. Szerencsére a megoldások tárháza széles és sok esetben nem is költséges, az ördögi körből kivezető útakról, lehetőségekről a következő hetekben megjelenő cikkeinkben írunk bővebben.

A szilárd tüzelésről, így többek között az elterjedtségéről, a tűzifához való hozzáférésről és fűtőértékekről az Elosztó projekt releváns oldalán találnak további információkat. 
A helyes fűtés részleteiről, a fűtőberendezések típusairól a Fűts okosan! kampány honlapját felkeresve tájékozódhatnak. 

Facebook Comments